MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az európai uniós bővítések elmélete és gyakorlata a horvát csatlakozás tükrében
A klasszikus és konstruktivista iskolák bővítésre vonatkozó elméleteinek komparatív elemzése
A racionalista institucionalista megközelítés szerint a bővítés fő mozgatórugója – akár a tagállamok, akár a tagjelöltek oldaláról közelítjük meg a kérdést – a csatlakozás költségeit és hasznát veszi alapul, mely az érdekek és preferenciák mentén nagy eltéréseket mutathat. Ezzel ellentétben a konstruktivisták nem az anyagi érdekeltségeket tekintik a meghatározó elemnek, hanem a kulturális és ideológiai azonosságot, azt, hogy a tagok és tagjelöltek közös európai identitással, értékekkel, normákkal rendelkeznek.
Tartalomjegyzék
- AZ EURÓPAI UNIÓS BŐVÍTÉSEK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A HORVÁT CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Integrációs elméletek és az Európai Unió bővítése
- 1.1. Az integrációs elméletek és a bővítések
- 1.2. A föderalizmus
- 1.3. Funkcionalizmus
- 1.4. Nemzetek felettiség kontra kormányköziség
- 1.5. Az intézményelvű megközelítés
- 1.6. A klasszikus integrációelméletek és a keleti bővítés
- 1.7. Konstruktivizmus
- 1.8. A klasszikus és konstruktivista iskolák bővítésre vonatkozó elméleteinek komparatív elemzése
- 1.9. Az elméleti iskolák a keleti bővítésről
- 1.1. Az integrációs elméletek és a bővítések
- 2. Az Európai Unió bővítési politikája
- 3. Az Európai Unió nyugat-balkáni politikája
- 3.1. Horvátország helye az európai térlehatárolásban
- 3.2. Egység versus heterogenitás a Nyugat-Balkán szubrégióban
- 3.3. Az Európai Unió nyugat-balkáni politikájának fő állomásai és sajátosságai
- 3.4. A Stabilizációs és Társulási Folyamat
- 3.5. Az Európai Unió pénzügyi támogatása a Nyugat-Balkánnak
- 3.6. Az Európai Unió nyugat-balkáni politikájának összegző elemzése
- 4. A horvát integráció
- 4.1. Horvátország integrációs esélyei és korlátai a kilencvenes években
- 4.2. A 2000 utáni integrációs folyamatok első állomása, a Stabilizációs és Társulási Megállapodás
- 4.3. Sikerek és kudarcok a csatlakozási kérelem benyújtásától a tárgyalások kezdetéig
- 4.4. A csatlakozási tárgyalások kezdetének lehetőségei és korlátai
- 4.5. Az első csatlakozási fejezek megnyitása, részleges sikerek a tárgyalások során
- 4.6. A csatlakozási tárgyalások megtorpanása 2008-ban
- 4.7. A horvát–szlovén határvita és Zágráb uniós csatlakozásának összefüggései
- 4.8. A csatlakozási tárgyalások újraindulása 2009 végén
- 4.9. Tárgyalások a spanyol–belga–magyar elnökségi trió 2010-es szakaszában
- 4.10. A tárgyalások befejezése a soros magyar elnökség idején
- 4.11. Az uniós csatlakozás támogatottságának változásai Horvátországban
- 4.12. A csatlakozási tárgyalások lezárásától a horvát referendumig
- 4.13. Az Európai Unió pénzügyi támogatása Horvátországnak
- 4.1. Horvátország integrációs esélyei és korlátai a kilencvenes években
- Összefoglalás – a horvát csatlakozás sajátos elemei
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 497 5
Hivatkozás: https://mersz.hu/az-europai-unios-bovitesek-elmelete-es-gyakorlata-a-horvat-csatlakozas-tukreben//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
