Sárvári György

Tudatváltás

Az éber átkapcsolás mûvészete


Élsportolóként felnőtté válni

Egy ideje dolgozom élsportolókkal csapatban és egyénileg is coachként. Meglepő tapasztalatom, hogy bár a legtöbben a fizikai teljesítőképesség határait feszegetik, lelkükben gyermekek maradnak. Sokuknak nincs autonóm énerejük, nehezen alkalmazkodnak a változáshoz, kevesen merik kipróbálni magukat új területeken, elveszettek a sporton kívül, de a legnagyobb baj, hogy alig van önbizalmuk. Szinte csakis abban a zárt világban képesek biztonsággal mozogni és gondolkodni, ahol teljesítenek. A sport világa sokkal merevebben hierarchikus, mint gondoltam volna. A csapaton belül is jelentős a távolság a fiatalok és az idősebbek között, de az edzők és a sportolók között fényévnyi. A legtöbb sportoló sohasem merne nyíltan kritikát gyakorolni az edzővel, a mesterrel szemben. (Hozzáteszem, én is ebben az iskolában nevelkedtem sportolóként.) De még az edzői teamen belül is óriási szakadékok vannak. A segédedző legtöbbször nincs bevonva a stratégia kidolgozásában, illetve nem mer megkérdőjelezni döntéseket, nincs helye az irányításba, csak a közvetlenül neki kijelölt feladatokat végzi el. Emiatt árnyékkörök alakulnak ki. A játékosok, a sportolók az öltözőben kritizálják a mestert, a segédedzők egymás között a főnököt. Nyíltan kitenni az asztalra kritikus visszajelzést – ez a legtöbb helyen felér egy válogatottságból való kizárással. Ki merné, ki szeretné ezt kockáztatni?

Tudatváltás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 532 3

Sárvári György hazánk egyik legmeghatározóbb coach tanácsadója. Könyve nem egyszerű leíró pszichológiai kutatás, hanem egy izgalmas krimihez hasonlít, ahol a szereplők kiemelkedő vezetők, sportolók, vagy éppen hétköznapi emberek, akik szeretnének felülemelkedni a sorsukon. Olyan kritikus, drámai pillanatokat sűrít egy-egy ötperces írásba, amelyben egy életpálya legintimebb elakadásai és küzdelmei bontakoznak ki. Minden rövid történet mestermunka, amely a személyes elakadástól a kibontakozás és megújulás lehetőségéig vezet végig minket. Könyve stílusteremtő, mert minden sztoriban van valami egyedi és mégis mindannyiunk számára érvényes tanulság. Írásaiban a sűrítés és a fókuszált vonalvezetés eszközeivel él, amelyben a katarzis és a feloldás fontos szerepet kap. Aki olvassa a különböző emberi történeteket és sorsokat, szinte mindegyikben magára ismerhet. Talán azért is, mert korunk legfontosabb kérdései, az élet, a halál, az egzisztenciális szorongás, a szüleinktől való elszakadás, az elengedés és a megtartás leginkább szívszorító pillanatai bontakoznak ki belőle. A szerző valószínűleg a kollektív tudattalanból hívta elő ezeket a fontos történeteket, hogy mindannyiunk útkeresését támogassa általa.

„…A labirintus belőlünk táplálkozik, a mi kivetülésünk, azonos velünk, és így a megoldás is bennünk van legbelül. Az élet labirintusa olyan organikus Mátrix, amely pontosan követi a belső folyamatainkat. Ha elfáradunk és kiégünk, a külső körülményeink nem pusztán lekövetik a belső állapotunkat, hanem felerősítik. A kiégett ember a saját fásultságának felerősített árnyékával találja szemben magát kívül, illetve olyan erős megállító helyzetekkel, amik tükrözik a belső állapotát…”

„Nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. A betöltött idő megteremtése mindannyiunk számára fontos. A betöltött időhöz azonban az üres időn át vezet az út, amelyet megkerülni, átugrani nem lehet. Jó lenne átkapcsolni a pihenés örömébe, és élvezni a megérkezést. Ehhez azonban helyet kell készítenünk önmagunkban a megérkezés ünnepének…”

Hivatkozás: https://mersz.hu/sarvari_tudatvaltas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave