Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


Példák ügynöki konstrukcióra

– Ha például egy belföldi ügynök – jutalék fejében – egy szintén belföldön letelepedett cég nevében termékeket ad el azzal a módszerrel, hogy belföldi és a határmenti szlovák, román, osztrák szupermarketekben sétáló vásárlókat megszólítja (akár alkalmi standot állít fel, akár ezt nem teszi), akkor ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy az ügynöknek a jutalékát milyen áfával kell számláznia a megbízó felé, nem kell először a közvetített ügylet teljesítési helyét meghatározni. A példa szerinti esetben ugyanis az ügynök a közvetítői szolgáltatását adóalany felé nyújtja, mégpedig belföldön letelepedett adóalany felé, így a szolgáltatásának teljesítési helye az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésének fő szabálya alapján a megrendelő gazdasági letelepedettsége, ami belföld, tehát a jutalékát magyar áfával kell terhelnie a belföldi megrendelő felé. Más kérdés, hogy maga a közvetített ügylet, a termékértékesítés a külföldi szupermarketekben ad hoc létrejött ügyletek tekintetében külföldön teljesített, azaz nem Magyarország a teljesítési helye, tehát az alapügylet után a megbízónak ottani áfát kell fizetnie, és ott kell regisztrálnia is (természetesen az adott ország szabályainak figyelembevételével). Fontos különbség azonban, hogy a külföldön teljesítettség magára az alapügyletre, tehát a példa szerint a termékértékesítésre vonatkozik, amely nem az ügynök, hanem a megbízó adókötelezettségét befolyásolja (így a megbízó mint eladó kötelezettségét). Az ügynök ugyanis a megbízó nevében értékesít, és csak fizikailag van jelen az értékesítésnél, adójogilag a tranzakció a megbízó és a magánszemély vevő között jön létre közvetlenül. (Ebben különbözik a bizományi konstrukciótól vagy a saját nevében szolgáltatást közvetítő helyzetétől, amikor a közvetítő adójogilag is részt vesz az alapügyletben.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave