Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


Termékfelelősség

Az uniós jog fogyasztóvédelmi terméke a termékfelelősség, amely a hibás termékért való objektív alapú kártérítés szabályát a gyártóra, a termék importálójára, illetve annak forgalmazójára vonatkoztatja.1 A szabály a magyar jogrend részét képezi már 1984 óta. Importtermék esetében a gyártó mellett a terméket az Európai Gazdasági Térség területére importáló vállalkozással szemben is érvényesíthető a kártérítési igény (lásd: a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 85/374/EGK tanácsi irányelvet, a magyar jogban jelenleg a Ptk. 6:553. §-át és a soron következő szakaszokat). Ezen túlmenően, ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazójával szemben érvényesíthető az igény, attól függően, hogy a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót nem nevezi meg, akitől a terméket beszerezte [Ptk. 6:553. § (3) bekezdés]. A szabály célja a károsodott fogyasztó védelme. A szabály a fogyasztó számára olyan személy, forgalmazó, értékesítő közvetlen perlését teszi lehetővé, aki az európai piacon könnyebben elérhető, és a per vele szemben könnyebben megindítható. A termék értékesítésében részt vevő közvetítők bevonása a termékfelelősség körébe olyan kógens norma, amelynek kockázatával a feleknek számolniuk kell, és amelyet a termék közvetítésében részt vevő felek közti megállapodás nem írhat felül harmadik fél, így a fogyasztók irányába. Ha a gyártó és a forgalmazó közt van is valamilyen megállapodás, az nem hat ki a kártérítést érvényesítő fogyasztóra. A forgalmazóval szemben érvényesített kártérítés következményeit a fenti szabály nem érinti, így nem zárja ki a gyártóval vagy más forgalmazóval szemben a kártérítésre marasztalt forgalmazó visszkereseti igényét. Azt, hogy e visszkereseti igényt a gyártó és a forgalmazók közti szerződéses láncban a felek miként rendezik, a fenti irányelv nem szabályozza.

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave