Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


A bizományos belépési joga

A Ptk. jelentősen eltér elődjétől a bizományos belépési joga (önszerződése) tekintetében, nagymértékben szigorítva a korábbi rendkívül megengedő szabályozást. Az 1959-es Ptk. a bizományos belépési jogát (önszerződését) lehetővé tevő szabályát a 73/1992. (XII. 28.) AB határozat állapította meg. Ebben a határozatban ugyanis az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) nemcsak a limitártól való eltérés (többlet) sorsára vonatkozó szakasznak egy részét semmisítette meg, hanem a szerves összefüggésre tekintettel a vizsgálatot kiterjesztette az 1959-es Ptk.-nak az indítványozó által nem hivatkozott, a bizományos ún. belépési jogát szabályozó szakaszára is. Ez a rendelkezés egyrészt az árformától, másrészt a szerződő felek személyétől függő megkülönböztetést tartalmazott oly módon, hogy a hivatásszerűen gazdasági tevékenységgel foglalkozó magánszemélyt kirekesztette, és belépésre csak a gazdálkodó szervezeteket jogosította fel. A szabályt az AB alkotmányosan meg nem engedhető diszkriminációnak minősítette az ártól függő megkülönböztetéssel együtt, figyelembe véve azt is, hogy ez utóbbi az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény előtti árrendszernek felel meg, így gyakorlatilag az ártól függő kivételi eset már nem jöhet számításba, ezért a rendelkezés szövegét 1992-ben a következőképpen határozta meg: a bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti. Az 1959-es Ptk. ezen szabálya diszpozitív jellegű volt, tehát attól a felek eltérhettek, és a bizományi szerződésben korlátozhatták vagy ki is zárhatták a bizományos önszerződési jogát. Az 1959-es Ptk. ezt annyival egészítette még ki, hogy a bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg. A Ptk.-ba is átvett szabályozás logikus, hiszen a rábízott feladatot elvégezte, a megbízónak a bizományi szerződéssel szolgálni kívánt érdekei kielégültek, és rá nézve közömbös az, hogy kinek a szolgáltatása következtében.

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave