Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


A megbízás szabályainak az alkalmazása

A Ptk. 6:287. §-a elődjével azonosan a bizományi szerződésre – a rá vonatkozó fejezet eltérő rendelkezései hiányában – a megbízás szabályait rendeli alkalmazni. A 2008. évi Szakértői Javaslat indokolása megállapította, hogy a bizományi szerződés szabályozása során két megoldás létezik: a bizomány szabályozható a megbízás egyik altípusaként vagy átmeneti formaként a megbízás és az adásvétel/vállalkozás között. Nem merült fel azonban a hatályos szabályok alkalmazása során olyan érv, amely a jelenlegi modelltől való eltérést alátámasztaná. Már a 2008. évi Szakértői Javaslat fenntartotta ezért a Ptk. 513. § (2) bekezdésében szereplő szabály gondolati tartalmát, és továbbra is a megbízási szerződés jelentős részben önállósult altípusaként szándékozta szabályozni a bizományi szerződést. A magyar joggyakorlat számtalan esetben élt a megbízás szabályainak alkalmazásával bizományi szerződés esetében. A Legfelsőbb Bíróság például azt állapította meg a 3/2006. PJE határozatban, amely a megbízott kárának megtérítési kötelezettségéről visszterhes megbízási szerződés alapos felmondási ok hiányában történő azonnali hatályú felmondása esetén címet viseli, hogy a megbízó alapos ok nélküli felmondása esetén őt terhelő kártérítési kötelezettségről szóló megállapítások alkalmazhatók a bizományi szerződésre is.1

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave