Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


A biztosításközvetítő díjazása, felelőssége

Amint azt az 5.1. pontban is hangsúlyoztuk, a biztosításközvetítői tevékenység üzletszerű tevékenység, melynek célja a közvetített biztosítási ügyletek után járó díjazás realizálása. Az ügynök díjazása definíciószerűen jutalék, míg az alkuszé megbízási díj formájában történik. Ezt a megkülönböztetést azonban a gyakorlat teljességgel erodálta. A modern biztosítási piac ugyanis nemcsak a lakossági, hanem jórészt a vállalati szektorban is az előre kialakított tömegtermékek piaca. A biztosítási szerződés pedig ma szinte kizárólag általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződés. A konkrét biztosítási termék a biztosító általános szerződési feltételeihez képest különös rendelkezéseket tartalmazó szabályzat (módozat) formájában jelenik meg. A biztosítási módozat mögött minden esetben egyedi biztosításmatematikai kalkuláció áll, amely a kockázat „ára” mellett rendszerint tartalmazza a szerződés értékesítésének és fenntartásának költségét is (bruttó biztosítási díj). A szerződő tehát tömegtermék esetén bruttó biztosítási díjat fizet még abban az esetben is, ha a biztosítási szerződést közvetítő közreműködése nélkül, közvetlenül a biztosítóval köti meg. Ebben az esetben a jutalék a biztosító üzleti eredményét növeli. A bruttó biztosítási díj alkalmazását a fentieken túl az is indokolja, hogy a biztosítási termékek tömegével aligha lennének értékesíthetők, ha a közvetítő díjazásában a feleknek minden egyes alkalommal egyedileg kellene megállapodniuk.1

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave