Kengyel Ákos (szerk.)

Európai uniós politikák


A Nizzai Szerződés: az intézményesülés első valódi lépései

A 2003-ban hatályba lépett Nizzai Szerződés számos, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos területen vezetett be új együttműködési rendszereket. A Nizzai Szerződés tárgyalásai során központi kérdés volt a Közösség intézményrendszerének átalakítása, hiszen a 20 tag feletti létszámra bővülő integrációt még akkor is az alapító hat állam által közel fél évszázada létrehozott intézményrendszer működtette. A nizzai tárgyalásokon a közös külpolitika először lett az alkufolyamat része. A britek a közös külpolitika fejlődésének akadályozását helyezték kilátásba, ha a Franciaország és Németország által szorgalmazott intézményi átalakítás túlzott méreteket öltene. A politikai alku működött: az integráció alapvető intézményi felépítésén nem változtattak, csak alkalmassá tették az új tagok befogadására, cserébe pedig a Nizzai Szerződés rendelkezett azoknak az intézményeknek a felállításáról, amelyek a közös külpolitika további fejlődését tették lehetővé. Az új intézmények a külpolitikához és a kétezres évek elején már körvonalazódó Közös Biztonság- és Védelempolitikához kapcsolódtak. Ha a brit külpolitika pár évvel korábban próbálkozott volna az alkufolyamatba bevonni a közös külpolitikát, az minden bizonnyal sikertelen vállalkozás lett volna. A megerősödött, katonai válságkezeléssel kiegészített Közös Biztonság- és Védelmi Politika azonban a hagyományos alkufolyamatok egyenlő rangú szereplőjévé változtatta a közös külpolitikát.

Európai uniós politikák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave