Kengyel Ákos (szerk.)

Európai uniós politikák


A hatvanas évek ordoliberalizmusa

Ebben a periódusban az akkor közösségi versenypolitikát a piaci integráció célja dominálta, attól elválasztható, mélyebb közgazdasági hatékonysági elemzést a versenypolitikában nem alkalmaztak. A meghatározó modell a második világháború utáni német versenypolitika volt, amelynek ordoliberális nézetei rányomták bélyegüket a közösségi versenypolitika első évtizedeire is. A Freiburgi Iskola nézetei szerint a versenyjog legfontosabb funkciója a gazdasági hatalom koncentrálódásának megakadályozása, az egyéni (politikai) szabadság és egyéni jogok, valamint a piaci versenyzők gazdasági szabadságának védelme. Az irányzat elnevezése abból adódik, hogy a fenti értékek védelmét kiterjedt jogi szabályozással kívánták elérni és fenntartani, így megvalósítva a rendet (Ordnung). Az összefonódások ellenőrzésének indoka az ordoliberalizmus szerint például az volt, hogy ne jöjjön létre olyan gazdasági erőfölény, amely a versenytársak gazdasági szabadságát korlátozhatja. A Bíróság is magáénak vallotta azt az elvet, hogy a versenyjog a piaci versenyzők egyik szabadságjogaként fogható fel.1 A későbbi fejlődésből jól érzékelhető lesz, hogy a Bizottság és a Bíróság később folyamatosan eltávolodott ettől az irányzattól, hiszen ma már a piaci versenyt a fogyasztói jólét növelésének egyik legfontosabb eszközének tekintik.

Európai uniós politikák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave