Forrai Judit, Barcs István (szerk.)

Népegészségtan 1.


Makroelemek

A férfiak különböző feldolgozott élelmiszercsoportokból (elsősorban a kenyerekből és a pékárukból) származó átlagos napi nátriumbevitele (2 g/nap) szignifikánsan magasabb volt, mint a nőké. A legnagyobb nátriumbevitel a legfiatalabb korosztályra volt jellemző, míg a legidősebbek fogyasztották a legkisebb mennyiségben. A 2009-es OTÁP felméréshez képest mindkét nemnél csökkenés volt tapasztalható. A férfi lakosság káliumbevitele szintén meghaladta a nők napi fogyasztását. Mindkét nemre jellemző, hogy a legidősebb korosztály fogyasztotta a legkevesebb káliumot, az előző felméréshez képest alacsonyabb mennyiséget, elmaradva a hazai ajánlásoktól (3,5 g/nap). A férfiak esetében a legfiatalabb és a legidősebb korosztály bevitele között jelentős különbség volt megfigyelhető. A kalcium bevitele a férfiaknál magasabb értéket mutatott, de még így sem érte el az ajánlott értéket (800 mg/nap). Az eredmények megegyeztek a 2009-es felmérés eredményeivel. A legfiatalabb férfi korcsoport kalciumbevitele volt a legmagasabb, míg a nők esetében nem volt jelentős eltérés. Foszforból a lakosság jóval többet vitt be, mint az ajánlott mennyiség (620 mg/nap), bár a nők lényegesen kevesebbet fogyasztottak. Mindkét nem esetében kimutatható volt, hogy a fiatal és középkorú lakosság foszforbevitele nagyobb volt a 65 évesnél idősebbek értékeinél. Az előző felméréshez képest nem volt lényeges eltérés. A magnézium bevitele a 2009-es értékekhez hasonlóan mindkét nem esetében – jellemzően az idősebb korosztályban – alacsony volt, de megfelelt az ajánlásoknak (férfiak számára 350 mg/nap, nőknek 300 mg/nap).

Népegészségtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 529 3

A népegészségügyi ellenőr és a védőnő szakirány Népegészségtan tantárgya kötelező tananyaga

Hivatkozás: https://mersz.hu/forrai-barcs-nepegeszsegtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave