A vitaminbevitelre vonatkozó eredmények szerint számos vitamin esetében a populáció nagy része az ajánlott mennyiségek (A-vitamin: férfiak részére 1000 µg/nap, nők számára 800 µg/nap; b-karotin: nincs ajánlott értéke; D-vitamin: 5 µg/nap; E-vitamin: 15 mg/nap; B1-vitamin: férfiak részére 1,1 mg/nap, nők számára 0,9 mg/nap; B2-vitamin: férfiak részére 1,6 mg/nap, nők számára 1,3 mg/nap; B6-vitamin: 1,3 mg/nap; B12-vitamin: 2 µg/nap; folsav: 200 µg/nap; biotin: nincs ajánlott hazai értéke, az uniós ajánlás 50 µg/nap; pantoténsav: 5 mg/nap; C-vitamin: 90 mg/nap) 70%-át sem fogyasztja el. A nemek és a korcsoportok szerint rétegezett elemzések szignifikáns különbségeket mutatnak. A zsírban oldódó vitaminok közül az A-vitamin (retinol) napi beviteli mennyisége között nem volt eltérés a nemek között. Az A-vitamin mennyisége a 35–64 éves férfiaknál és a 18–34 év közötti nőknél volt a legalacsonyabb. A 2009-es OTÁP adataival összehasonlítva a férfiaknál csökkenés, a nőknél pedig emelkedés tapasztalható. A b-karotin esetében a nők nagyobb mennyiséget fogyasztottak, mindkét nem esetében a 18–34 éves korcsoport beviteli értékei voltak a legalacsonyabbak. Az előző felmérés adataihoz képest mindkét nem esetében csökkenés tapasztalható, mely leginkább a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának csökkenésével magyarázható. A hazai felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-bevitele jelentősen nagyobb volt a férfiaknál. Mindkét nemre jellemzően a 65 éven felüliek esetében volt a legkisebb a napi bevitel értéke. A D-vitamin bevitelére vonatkozó adatok az előző felmérés eredményeihez hasonlóak, a magyar lakosság táplálkozására a D-vitamin hiánya jellemző. Az átlagos napi E-vitamin- (tokoferol-) bevitel a nemek között szignifikáns különbséget mutatott a férfiak javára. Napi bevitt mennyisége a 35–64 éves férfiaknál volt a legalacsonyabb, a nők esetében nem voltak jelentős életkori különbségek. A 2009-es felméréshez képest mindkét nem esetében csökkenés tapasztalható. A vízben oldódó vitaminok közül a B1-vitamin (tiamin) napi bevitele a nőknél alacsonyabb volt. Mind a férfiak, mind a nők esetében a legidősebbek fogyasztották a legkisebb mennyiséget, ami megegyezik az előző felmérés adataival. A B2-vitamin (riboflavin) átlagos napi mennyisége is a nőknél volt alacsonyabb. A férfiak esetében a legidősebb korosztályban volt a legkevesebb a bevitt mennyiség, míg ez a nőknél a legfiatalabbakra és a legidősebbekre egyaránt jellemző volt. Az adatok nem térnek el a 2009-es felmérés eredményeitől. B6-vitamint (piridoxin) és B12-vitamint (kobalamin) a 18–34 éves férfiak nagyobb mennyiségben fogyasztottak naponta. A nőknél a B6-vitamin esetében az egyes korosztályok között nem volt jelentős eltérés, míg a B12-vitamin alacsony bevitele a fiatalabbakra volt jellemző. A B6-vitamin bevitt mennyisége az előző felméréshez képest változatlan maradt, míg az átlagos napi B12-vitamin-bevitel a férfiaknál jelentősen csökkent, a nők esetében pedig változatlan maradt. A folsav bevitt mennyisége egyik nem esetében sem volt megfelelő. Jellemzően az idősebb férfiaknál és fiatalabb nőknél volt a legalacsonyabb a fogyasztása, a 2009-ben végzett felmérés eredményeihez hasonlóan. A férfiaknál az előző évekhez hasonlóan a biotin bevitele a kor előrehaladtával csökkent, míg a nőknél nem fordult elő korcsoportos különbség. A pantoténsav átlagos napi bevitele mindkét nem esetén alacsony volt, leginkább a legidősebb korosztályba tartozó férfiaknál és a nőknél. A férfiaknál a pantoténsav bevitele csökkenést, a nőknél pedig emelkedést mutat a 2009-es adatokhoz viszonyítva. A C-vitamin esetében a nemek, valamint a nemeken belül az egyes korcsoportok közötti különbségek nem voltak jelentősek, az előző felmérés adataihoz képest azonban csökkenés tapasztalható.