Forrai Judit, Barcs István (szerk.)

Népegészségtan 1.


A dohányzás népegészségügyi jelentősége

Az utóbbi években a dohányzás évente több mint 7 millió ember haláláért felelős, amelyből több mint 6 millió haláleset a közvetlen dohányhasználat miatt, míg kb. 890 000 haláleset a környezeti dohányfüstnek (másodlagos dohányfüstártalomnak) kitett nemdohányzók körében következik be. A világ népességének nagyjából 1 milliárd tagja dohányzik, akiknek közel 80%-a a gazdaságilag alacsony és közepes jövedelmű országokban él, ahol a dohányzással összefüggő betegségek és halálozások terhe a legsúlyosabb.[1] A dohányfüst több mint 7000-féle vegyi anyagot tartalmaz, amelyből több száz mérgező és közel 70 rákkeltő. Az aktív és passzív dohányzás szinte minden emberi szervre hatást gyakorol, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek száma mára több százra tehető.[2], [3], [4] (Ezek részletezésétől terjedelmi okok miatt eltekintünk, részletesen lásd a 2–4. irodalmi hivatkozásokban.)

Népegészségtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 529 3

A népegészségügyi ellenőr és a védőnő szakirány Népegészségtan tantárgya kötelező tananyaga

Hivatkozás: https://mersz.hu/forrai-barcs-nepegeszsegtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave