A dohányzás járványszerű megjelenésére adott válaszként hozta létre a WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) a Framework Convention on Tobacco Controlt (FCTC, Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény), amely egy bizonyítékokon alapuló szerződés, és megerősíti a minden embert megillető legmagasabb egészségi állapothoz való jogot. A keretegyezményt Magyarország 2003-ban ratifikálta, a benne foglalt intézkedéseket 2005-től kezdődően léptetik életbe jogszabályok útján.[10], [11] A keretegyezmény számos dohánykereslet-csökkentési (ár- és adóintézkedések; dohányfüst-expozíció elleni védelem; dohánytermékek összetételének szabályozása; dohánytermékadatok nyilvánosságra hozatalának szabályozása; dohánytermékek csomagolása és címkézése; oktatás, képzés és lakossági tudatosság; dohánytermékek reklámozása, promóciója és a szponzorálás; a dohányfüggőséget és a dohányzás abbahagyását érintő intézkedések) és dohánykínálat-csökkentési intézkedést (dohánytermékek tiltott kereskedelme; értékesítés kiskorúak részére és kiskorúak által; támogatás biztosítása gazdaságilag életképes alternatív tevékenységekhez) tartalmaz.[11] A megelőzés egyes szintjeit tekintve, a primordiális prevencióra (a kockázati tényezők kialakulásának megelőzésére) példaként említhető a dohányzás jogi szabályozása, vagy a fiatalok rászokásának megelőzése többkomponensű programok által (iskolai dohányzás általános korlátozása, iskolai dohányzásprevenció, tömegkommunikációs kampányok, egyéb közösségi intézkedések). A primer prevencióra (a betegség kialakulásának megelőzésére) lehet példa, amikor egészséges személyek körében a dohányzás abbahagyását támogatjuk. A másodlagos megelőzés (az egészségkárosodás korai felismerése) példája a dohányzás mint viselkedési kockázat szűrése. A tercier prevenció (hatékony kezelés és rehabilitáció) esetében pedig említhető a betegek körében a dohányzás abbahagyásának támogatása.