A gyomor, nyombél, vastagbél vizsgálatában néhány esetet leszámítva az endoszkópos módszerek elsődlegesek. A CT vizsgálat hasznos információt ad a daganatok-gyulladások környezeti terjedése, nyirokcsomó-érintettség, átfúródás okozta kis mennyiségű szabad hasi levegő, az elzáródás helyének kimutatása tekintetében. Az elváltozás helyétől, természetétől függően a béltraktust feltölthetjük kontrasztanyaggal. Ha sebészi beavatkozás, bélsérülés várható, illetve passage-zavar áll fenn, csak vízoldékony kontrasztanyag (Gastrografin) használható, a CT vizsgálatnak megfelelő higításban. (A tömény Gastrografin magas denzitása miatt műtermékessé tenné a képeket.) Egyéb esetben báriumos CT-s kontrasztanyagot használunk (hagyományos röntgenben használt bárium műterméket okoz, nem használható). A bélelzáródás helye CT-vel jól kimutatható, ezért ennek megítélésére nem kell orális kontrasztanyagot adni, mint ahogy az a gastrografinos felső passage vizsgálatnál szükséges volt. A has-kismedence CT vizsgálatánál gyakran nem a béltraktus megítélésére, hanem a bélkacsok egyéb képletektől (pl. nyirokcsomók, hasnyálmirigy-elváltozások) való elkülönítésére adunk orális kontrasztanyagot. Amennyiben csak a felhasi régiót vizsgáljuk, elégséges a vizsgálat előtt 30 perccel kb. 300 ml orális kontrasztanyag elfogyasztása. Ezáltal a gyomor, a duodenumpatkó és a kezdeti jejunumkacsok megfelelően telődnek kontrasztanyaggal. A hasi és kismedencei régió együttes vizsgálatát megelőzően 1000-1500 ml orális kontrasztanyag szakaszos elfogyasztása (10 percenként 200 ml, közvetlenül a vizsgálat előtt kb. 300 ml) javasolt. Bizonyos esetekben szükség lehet a végbélnyíláson keresztüli kontrasztanyag beadására (végbél-vastagbélelváltozás gyanúja).