Az 1.19., 19.20., 1.21., 1.22., 1.23., 1.24., 1.25., 1.26., 1.27. és 1.28. ábrákon a bemutatott számítási módszer segítségével határoztuk meg a csavarási középpont koordinátáit néhány gyakori vékony falú profil esetére. A nyitott téglalap alakú szelvénynél egy speciális esetre számítottuk ki a csavarási középpontot. Az 1.19. ábra alapján ellenőrizhető az (1.96) képlet, amelynél h=2a és b=a, és így valóban a megadott eredményt kapjuk. Az 1.20. ábrán látható U-szelvénnyel a későbbiekben, a gátolt csavarás elméleténél fogunk foglalkozni. Az 1.21. és 1.22. ábrákon bemutatott C- és Ω-szelvényeknél több méret is megjelenik, így az xTM koordináta képlete is hosszabb. A teljes kör és félkör alakú profilokat mutatják be az 1.23. és 1.24. ábrák. A félkör profilú szelvénynél a körív görbületi középpontja és a súlypont távolsága megegyezik a súlypont és a T csavarási középpont távolságával. Az 1.25. ábrán látható kétszeresen szimmetrikus I-szelvény egy speciális eset, amikor T≡S. Ezzel ellentétben, ha az I-szelvény övlemezei nem azonos szélességűek, akkor már nem esik egybe a T és S (ld. 2. fejezetben a vékony szelvények nyírásánál). Hasonlóan speciális eset a T-szelvény, amelynek csavarási középpontja az 1.26. ábra szerinti metszéspont. A T-szelvény T pólusú szektorfüggvénye a kezdőponttól függetlenül mindig zérus, így az nem vetemedik csavaráskor. Ugyancsak speciális eset a Z-profilú szelvény, amely az 1.27. ábrán látható. Végül, hasonlóan a T-szelvényhez az L-szelvény sem vetemedik, hiszen annak sarokpontja a T csavarási középpont, így szektorfüggvénye is zérus.