Az élelmezési üzemek működéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő létszámú és szakképzettségű munkaerő, amely a termelési folyamatok egészében részt vesz. A feladat nagysága, jellege, minősége határozza meg az üzem konkrét munkaerőigényét. Az élelmezési üzemekben különböző szakmunkásokra, segédmunkásokra és adminisztratív dolgozókra van szükség. A szakmunkások közül kerülnek ki az adott egységek vezetői. Nekik a megfelelő szakmai ismereteken túl megfelelő tapasztalattal és irányító készséggel is rendelkezniük kell. Elsősorban irányító, szervező, ellenőrző feladatot látnak el, azonban ha munkaidejükbe belefér, vagy nem elegendő a dolgozói létszám, a termelő tevékenységbe is be tudnak kapcsolódni. Ilyen lehet például a főszakács, aki szakács szakmunkás, a cukrászkonyha vezetője, aki cukrász szakmunkás, a húselőkészítő vezetője, aki konyhai mészáros szakmunkás. A beosztott szakmunkások végrehajtó tevékenységet látnak el, de feladataikat önállóan oldják meg. A betanított munkások (kézilány, konyhalány) a szakmunkások tevékenységét segítik, egészítik ki. Felügyelet mellett egy-egy ételt önállóan is elkészíthetnek. A segédmunkások jelenléte elengedhetetlen, hiszen az előkészítőben és a termelésben dolgozók munkáját segítve biztosítják annak folyamatosságát. Kisebb élelmezési üzemekben ezek az éles határok nem találhatók meg, hiszen a termelést néhány ember valósítja meg. Az ellátás színvonalát és a működés hatékonyságát befolyásolja a megfelelően szakképzett vezető jelenléte, a jó minőségügyi rendszer megléte, a feladathoz jól illeszkedő termelési szerkezet, az optimális géppark, a felhasznált nyersanyagok készültségi foka, a helyes munkaidőbeosztás, a jól összeállított munkaköri leírás, a jó munkahelyi légkör.