Simon L. Zoltán

Árkádia kettős tükörben

T. Calpurnius Siculus eklogái

Bukolika és elégia a III. eklogában

Az újabb kori kritikában talán a III. ekloga megítélése a legkedvezőbb. C. Messina szerint Calpurnius művészete ebben a költeményben éri el a tetőpontját, s meglátása szerint ez a szokatlanul őszinte hangvételnek köszönhető. A félénk természetű poéta bizonyára nem volt szerencsés a szerelemben, s mély átéléssel saját fájdalmát írta bele a megcsalódott Lycidas panaszaiba. A személyes élmény elevensége folytán sikerült megfeledkeznie az imitatio kötelmeiről, elszakadnia mintáitól és rátalálnia saját egyéniségére.1 Ám e tetszetős életrajzi spekuláció ellenére inkább adhatunk igazat Chr. Wernsdorf észrevételének, mely szerint ha valamit egyáltalán kifogásolhatunk e műben, akkor az éppen a minden részletre kiterjedő átgondoltsága és kiszámítottsága (meditata nimis et elaborata).2 Alig találunk a gyűjteményben még egy darabot, mely oly sokféle forrásból merítene, az utalások, idézetek és átiratok oly bonyolult hálózatára építene, mint a III. ekloga. A cselekmény pedig kitűnő példája annak, hogy a különféle műfajokhoz tartozó beszédmódok elegyítése miként hoz létre az adott műfajban eladdig ismeretlen eseménysorokat.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 499 9

Irodalom Ókortudomány

A római irodalom egyik legrejtélyesebb alakja, a Nero-kori T. Capurnius Siculus meghatározó szerepet játszott a bukolikus költészet történetében. Hét eklogából álló gyűjteményét a reneszánsz korának alkotói tanulmányozták és utánozták, mint Angelo Poliziano, Iacopo Sannazaro, Pierre de Ronsard, Sir Philip Sidney, de hatása nyomon követhető egészen a szentimentalizmus koráig.Miután azonban a 19. századi irodalomtörténet-írása helyét a kánon peremén jelölte ki, Calpurnius műve szinte teljesen feledésbe merült, olyannyira, hogy nevével még a pásztori költészetet átfogóan tárgyaló munkákban is nemegyszer csak egy-egy lapalji jegyzetben találkozhattunk.

A jelen tanulmány az eklogagyűjteményt egységes, párját ritkító műgonddal megtervezett kompozícióként értelmezi, két, egymással szembeállított és egymástól homlokegyenest különböző szimbolikus tér, kétféle Árkádia köré szerveződik.A kötet tárgyalja Calpurnius nyelvi, stilisztikai újításait, imitációs technikáit, a különféle műfajok ötvözését, a költőszerep változásait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simon-arkadia-kettos-tukorben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero