Szabó G. Zoltán, Szörényi László

Kis magyar retorika

A BEFEJEZÉS (peroratio)

Sok neve van. Hívják tetőzésnek (cumulus), lezárásnak (conclusio, görögül: epilogosz, latinosan: epilogus). Két célja van: az emlékezet felfrissítése és az érzelmek befolyásolása. Quintilianus ezt a kettős célt úgy osztja fel, hogy a peroratio célja vagy tárgyi vagy érzelmi. Ebben a tekintetben rokona az exordiumnak. Cicero az érzelmi célzatot tekinti elsőrendűnek, és ezért – előrebocsátva a tárgyi vonatkozású előszámlálást (enumeratio) – az érzelmekre ható befejezést két fő részre osztja: méltatlankodásra (indignatio) és szánakozásra (conquestio).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 491 3

Irodalom Nyelvészet

A kötet a klasszikus, hagyományos retorika témaköreit tárgyalja, beleértve mindazt, amit a pozitivizmus korától a „stilisztika” fogalomkörébe utaltak. Mind a prózai, mind a verses alkotások elemzéséhez, értelmezéséhez nyújt egy – a modern irodalomtudományban újra időszerűvé vált – szemléletmódot. Foglalkozik a művek nagyszerkezetének kérdéseivel csakúgy, mint részegységeivel s a tropusok és alakzatok teljes körével, megadva a görög és latin terminusok jelentését. Miközben az ókori és a modern nemzetközi szakirodalomra támaszkodik a témák kifejtésekor, a fogalmakat a magyar irodalomra alkalmazza. A szerzők gazdag példatára Zrínyitől Pilinszkyig, Pázmánytól Esterházyig terjed, bemutatva, miképp működnek a kétezer éves retorikai formák az élő magyar irodalomban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-szorenyi-kis-magyar-retorika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero