Szabó G. Zoltán, Szörényi László

Kis magyar retorika

MÁSODIK RÉSZ: AZ ELRENDEZÉS (dispositio, görögül: taxisz)

Az inventio során kialakított gondolatokat olyan rendbe kell szerkeszteni, hogy megfeleljenek az író által képviselt, tehát célját szolgáló hasznosságnak (utilitas). Mind az egész művet, mind a művön belül viszonylagos egységgel bíró részeket fel kell osztani. A felosztásnak, azaz az elrendezésnek két mozgatóereje a feszültség és a teljesség. Ha a feszültséget akarja az író hangsúlyozni, akkor két ellentétes, egymással szembeszegülő (antithetikus) részre kell bontani az egészet, ha viszont a teljességet, akkor legcélszerűbb a hármas felosztás.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 491 3

Irodalom Nyelvészet

A kötet a klasszikus, hagyományos retorika témaköreit tárgyalja, beleértve mindazt, amit a pozitivizmus korától a „stilisztika” fogalomkörébe utaltak. Mind a prózai, mind a verses alkotások elemzéséhez, értelmezéséhez nyújt egy – a modern irodalomtudományban újra időszerűvé vált – szemléletmódot. Foglalkozik a művek nagyszerkezetének kérdéseivel csakúgy, mint részegységeivel s a tropusok és alakzatok teljes körével, megadva a görög és latin terminusok jelentését. Miközben az ókori és a modern nemzetközi szakirodalomra támaszkodik a témák kifejtésekor, a fogalmakat a magyar irodalomra alkalmazza. A szerzők gazdag példatára Zrínyitől Pilinszkyig, Pázmánytól Esterházyig terjed, bemutatva, miképp működnek a kétezer éves retorikai formák az élő magyar irodalomban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-szorenyi-kis-magyar-retorika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero