MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A kulturális turizmus sokszínűsége
Budapest: Szocialista örökségből kulturális főváros?
Magyarországon a kulturális turizmus – például Hughes–Allen (2005) vizsgálata alapján – tulajdonképpen elválaszthatatlan az általános turizmustól, és Budapest hagyományosan is egyfajta kulturális fővárosként hirdeti magát. Főleg az 1989-et követő években a kommunikációs hangsúly legfőképpen a kulturális örökségre helyeződött (Smith–Puczkó, 2010), azon belül pedig a szocialista örökség bírt kiemelt jelentőséggel (Rátz, 2004; Young–Light, 2006). Néhány évvel a rendszerváltás után Budapest egyre markánsabb globalizálódása azt jelentette, hogy a város imázsa fokozatosan átalakult. A kulturális örökségturizmus mellett (beleértve a szocialista időszak hagyatékát) a kulturális turizmus különböző, színesebb formái is megjelentek annak érdekében, hogy főváros világszinten is versenyképesebb legyen. A budapesti kulturális örökség- és kulturális turizmus fejlődésének elemzésére több kutatás is készült, beleértve a Budapesti Kulturális Turizmus Munkacsoport közreműködésével a több mint 4 000 fő körében történt kérdőíves megkérdezést (2009) a Budapestre látogató turisták kulturális szokásait illetően, továbbá az elmúlt húsz év (1989–2009) városmarketing-anyagainak elemzését. Az eredmények azt mutatták, hogy a kreatív programcsomagok és a marketing által létrejött a kulturális turizmus, azonban ennek még mindig a kulturális örökség áll a középpontjában. A szerzők bemutatják, hogy Magyarország fővárosa számára meddig tekinthető ez a fókusz a leghatékonyabb fejlődési iránynak, és a kulturális örökségre való folyamatos koncentrálás, valamint a nemzeti, regionális, illetve globális fejlesztéseken keresztül bemutatásra kerül az átalakuló kulturális imázselemek közötti kapcsolat.
Tartalomjegyzék
- A kulturális turizmus sokszínűsége
- Impresszum
- Ajánló
- I. A kulturális turizmus elméleti háttere (Jászberényi Melinda)
- II. Kulturális turisztikai termékek, turisztikai attrakciók (Ásványi Katalin)
- 1. Kulturális turisztikai termékek csoportosítása
- 2. Kulturális turisztikai termékek elemeinek értelmezése
- 2.1. Épített örökségek
- 2.2. Világörökségi helyszínek
- 2.3. Nemzeti és történelmi emlékhelyek
- 2.4. Szellemi örökségen alapuló vonzerők
- 2.5. Tematikus útvonalak
- 2.6. Hagyományok
- 2.7. Turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények
- 2.8. Vallási, hitéleti motivációjú utazások
- 2.9. Kortárs kultúra
- 2.10. Kreatív kultúra (divat, design)
- 2.1. Épített örökségek
- Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 1. Kulturális turisztikai termékek csoportosítása
- III. Kulturális turizmus az Európai Unióban (Nemes Andrea)
- IV. Kultúra és versenyképesség a turizmusban (Jancsik András)
- V. Örökségturisztikai attrakciók menedzsmentje (Bodnár Dorottya)
- VI. Kulturális turizmus és a transzformációs gazdaság (Horváth Endre)
- VII. Városi turizmus és kultúra (Zátori Anita)
- VIII. Vidéki kultúra és örökség Magyarországon (Kulcsár Noémi)
- Esettanulmányok
- I. Turisztikai attrakciók megjelenítése – mobil applikációk, digitális eszközök (Bodnár Dorottya)
- II. Az ipari örökség megjelenése a kulturális útvonalak között – innováció vagy „csupán” termékfejlesztés? (Nagy Katalin–Piskóti István)
- III. A Nagy Háború örökségének turisztikai menedzselése (Irimiás Anna)
- IV. A film hatása a kulturális turizmusra (Kiss Róbert Richárd)
- V. A thanaturizmus fejlesztési lehetőségei Kelet-Közép-Európában (Remenyik Bulcsú–Dávid Lóránt)
- VI. Turizmus és a kulturális intézmények (Nyúl Erika)
- 1. Budapest turizmusának vezető kulturális intézményei
- 2. A kulturális intézmények működése
- 3. A turizmus működési mechanizmusa
- 4. Cél az összefogás
- 5. A turizmus szempontrendszere
- 6. A kulturális terület együttműködése
- 7. A siker titka
- 8. Sikeres példák külföldről
- Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 1. Budapest turizmusának vezető kulturális intézményei
- VII. Budapest: Szocialista örökségből kulturális főváros? (Puczkó László–Melanie Smith)
- VIII. Budapest – kultúra – új image (Nyúl Erika–Káel Csaba)
- IX. Ludwig Múzeum – A kortárs képzőművészet fellegvára (Fehér Zsuzsanna)
- 1. Budapest Magyarország vonzó turisztikai célpontja
- 2. Ludwig Múzeumok a világban
- 3. A Ludwig Múzeum a közép-kelet-európai régió meghatározó gyűjtőhelye
- 4. Kiállítási programok
- 5. Célközönség, kutatások
- 6. Kommunikációs célok
- 7. Online kommunikáció
- 8. Együttműködés a turisztikai szektorral
- Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 1. Budapest Magyarország vonzó turisztikai célpontja
- X. Alternatív városnéző túrák Budapesten (Zátori Anita)
- XI. Romkocsma-turizmus (Zátori Anita)
- XII. Kulturális városimázs-építés (Száraz István–Vígh Viktória)
- A városimázs-építés kulturális aspektusai
- 1. Kiss Miklós, grafikus, dizájner „Kellenek az illúziók.”
- 2. Bruna Seve Patkó, a LOKALWEAR alapítója „Budapest a meglepetések városa.”
- 3. Jankovits Barnabás, a Neopaint Works alapítója „Budapest egy bulis hely.”
- 4. Szabó Zsófi, grafikus, dizájner „Minden lehet hungarikum, ami valamilyen módon kapcsolódik az országhoz.”
- 5. Ács Zoltán, a Design Terminál igazgatója „Budapest: Közép-Európa kreatív fővárosa.”
- Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- A városimázs-építés kulturális aspektusai
- XIII. Az Európa Kulturális Fővárosa Program (Kulcsár Noémi)
- XIV. Hazai kulturális turizmushoz kapcsolódó programok (Ásványi Katalin)
- XV. A Vár szerepe Eger kulturális turizmusában (Várhelyi Tamás)
- XVI. A Pannonhalmi Főapátság Turisztikai Fejlesztései (Veiland László)
- XVII. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed (Márta István–Bozóky Anita)
- XVIII. A tematikus utak jelentősége a kulturális turizmusban (Horváth Endre)
- Szerzők
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 522 4
A kötet hiánypótló, szellemisége, szakmai mondanivalója teljes mértékben megfelel a legkorszerűbb turizmológiai, kultúra- és menedzsmenttudományi elvárásoknak. Szerzőgárdája – a témához illeszkedően sokszínű – egyrészt a kutatói, oktatói oldalt, másrészt a kultúra és a média területét reprezentálja. Az egyes fejezeteket olyan szakemberek neve fémjelzi, akik hitelesen, a turizmus modern, transzdiszciplináris fogalomrendszerében gondolkodva adják közre a turizmus és a kultúra szimbiózisának egy-egy szegmensét. A feldolgozott témák izgalmasak, a turizmuskutatás és a turizmusipar fő áramlatához tartoznak, a szövegezés stílusa a tudományosság és a közérthetőség kritériumának egyaránt megfelel. A kötet 2020-tól a Turizmus és mobilitás című online sorozat tagjaként jelenik meg.
Hivatkozás: https://mersz.hu/jaszberenyi-a-kulturalis-turizmus-sokszinusege//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
