Budapest hagyományosan kulturális fővárosként hirdette, illetve hirdeti magát, ami természetesen elkerülhetetlen egy olyan országban, ahol a kulturális turizmus tulajdonképpen elválaszthatatlan az általános turizmustól (Hughes–Allen, 2005). A Smith és Puczkó (2010) által végzett, az elmúlt húsz év posztszocialista marketingjét elemző kutatás azt mutatja, hogy a legnagyobb hangsúly a kulturális örökségturizmuson volt és az 1989-es rendszerváltást követő időszakban a szocialista örökség különösen fontosnak bizonyult (Rátz, 2004; Young–Light, 2006). Mindazonáltal Budapest, sok egykori szocialista országhoz vagy városhoz hasonlóan, egy dinamikus, globális és kozmopolita fővárosnak (is) akar(t) mutatkozni. Az elemzések szerint követve a világ számos nagyvárosában, főleg a fővárosokban tapasztalható folyamatokat egy kortárs, élményközpontú turizmus felé való fokozatos átalakulás észlelhető Budapest esetében is. A legfőbb kérdés az, hogy Budapest alkalmas-e arra, hogy része legyen ennek a különleges klubnak, vagy a kulturális örökségben gazdag magyar fővárosnak inkább a kulturális turizmus hagyományos formái felelnek meg jobban? Budapest egyik legnagyobb problémája, hogy Magyarország nem rendelkezik más nemzetközi nagyvárossal, így Budapest hagyományosan az ország zászlóshajójaként és egyben kapujaként is szolgál. Sok turista számára Budapest képviseli Magyarországot. Több turisztikai szervezet is próbálja a külföldi turisták figyelmét a fővárosról más régiók felé irányítani, ezek a próbálkozások azonban aligha nevezhetők teljes mértékben sikeresnek. 2011-ben a főváros promócióját a nemzetközi piacokon a Budapesti Turisztikai és Fesztiválközponttól a Magyar Turizmus Zrt. vette át. Annak érdekében, hogy meghatározzák a kulturális örökségturizmus valós szerepét Budapesten, a szerzők primer, illetve szekunder adatok felhasználásával elemezték a kulturális turizmus fejlődését. A több forrásból összegyűjtött és feldolgozott adatok a Budapesten található kulturális turisztikai attrakciók fejlesztéséhez és marketingjéhez biztosítanak kiindulópontot. A 4 000 fő részvételével történt kérdőíves megkérdezés (2009) a Budapestre látogató turisták kulturális szokásait illetően a Budapesti Kulturális Munkacsoport kezdeményezésére készült. A szerzők elemezték az elmúlt húsz év (1989–2009) városmarketing-anyagait is.