Jászberényi Melinda (szerk.)

A kulturális turizmus sokszínűsége


A vidék hazai sajátosságai

A Kárpát-medencében található települések szerkezetére a változatosság jellemző. Megtalálhatók itt a falvak, a vidéki kisvárosok, a mezővárosok, a mesterségesen létesített, tervezett községek és a hangulatos tanyavilág is. A magyar vidék településhálózatának erőteljesebb differenciálódása a 19. század végétől vette kezdetét, majd a II. világháborút követő szocialista tervgazdálkodás évtizedeiben gyorsult fel igazán. Az 1950-es, 1960-as évek alföldi tanyavilágában sok tanyát felszámoltak, a lakosságot a falvakba vagy városokba kényszerítve. A mezőgazdaság kollektivizálása, a vidéki ipar és a szocialista városok fejlődése nyomán fellépő folyamatok, mint a mezőgazdasági munkával való felhagyás, a szocialista városokba irányuló migráció, valamint a településkörzetesítés eltérő hatást gyakoroltak vidéki térségeinkben. Azon falvak, kisvárosok, amelyek kedvező adottságú mezőgazdasági területen helyezkedtek el, a termelőszövetkezetek által biztosított rendszeres jövedelmek, illetve az úgynevezett falusi második gazdaság jövedelmei révén fejlődésnek indultak. Fejlődött az infrastrukturális állapotuk, nőtt az életszínvonaluk. Később a rendszerváltás gazdasági és társadalmi folyamatai a vidéki települések differenciálódásának új hullámát, új irányát indították el. A termelőszövetkezetek felszámolásával az élelmiszeripar leépülése, a mezőgazdaság szerepvesztése a vidéki települések többségét kedvezőtlenül érintette. A vidéki települések fejlődésének új hajtóerejét a relatív földrajzi elhelyezkedés (nagyváros, nyugati határ, autópálya közelsége), valamint egyes természeti és kulturális erőforrások közelsége (szép természeti környezet, gyógyvíz, kulturális örökségek, kézművesség, hagyományok) jelentette (Nemzeti Vidékstratégia 2012–2020). A falvak – amelyek valamilyen neves turisztikai látványossággal, idegenforgalmi nevezetességgel rendelkeztek, és ezt képesek is voltak kihasználni, illetve amelyek nagyvárosok agglomerációs övezetében helyezkedtek el – azonban továbbra is vonzók maradtak az értelmiségi városi lakosság számára, akik a nyugalom és az egészséges életmód reményében falura költöztek, és ott többnyire parasztházakat vásároltak.

A kulturális turizmus sokszínűsége

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 522 4

A kötet hiánypótló, szellemisége, szakmai mondanivalója teljes mértékben megfelel a legkorszerűbb turizmológiai, kultúra- és menedzsmenttudományi elvárásoknak. Szerzőgárdája – a témához illeszkedően sokszínű – egyrészt a kutatói, oktatói oldalt, másrészt a kultúra és a média területét reprezentálja. Az egyes fejezeteket olyan szakemberek neve fémjelzi, akik hitelesen, a turizmus modern, transzdiszciplináris fogalomrendszerében gondolkodva adják közre a turizmus és a kultúra szimbiózisának egy-egy szegmensét. A feldolgozott témák izgalmasak, a turizmuskutatás és a turizmusipar fő áramlatához tartoznak, a szövegezés stílusa a tudományosság és a közérthetőség kritériumának egyaránt megfelel.

A kötet 2020-tól a Turizmus és mobilitás című online sorozat tagjaként jelenik meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jaszberenyi-a-kulturalis-turizmus-sokszinusege//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave