Szabó Katalin, Bara Zoltán, Hámori Balázs (szerk.)

Intézményi közgazdaságtan


fejezet – A vállalat

A mai értelemben vett vállalat viszonylag új jelenség. A 19. század közepéig senki sem beszélt vállalatokról, még kevésbé a ma a vállalat szinonimájaként használt társaságokról. A piacon farmerek, kézművesek és kereskedők adták-vették portékáikat, a korai kapitalizmusban ők, illetve családi vállalkozásaik voltak az üzlet élet főszereplői (Spulber, 2009, 103). Az ipari forradalomban születtek az első vállalatok, a vállalat fogalma azonban ebben az időben gyakorlatilag egybeesett a gyáréval. A gyárrendszer, amely az angol ipari forradalommal lépett színre, volt felelős azért, hogy létrejött a fogyasztás helyének (háztartás) a szétválasztása a termelés helyétől (gyártelep, iroda). Ez a szétválasztás nagy hatással volt a gazdasági jólétre.” (Mokyr, 2001, 1) Az első vállalatok azonban mai szemmel jelentéktelen kisvállalatoknak minősülnének. Amíg a nagytömegű áruk szállítására képes, viszonylag nagy sebességű vasutak nem épültek ki, és nem fejlesztették ki a távíróhálózatokat, többnyire csak kis, helyi közegben mozgó családi vállalkozások léteztek.

Intézményi közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 540 8

A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntések meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét. A kötet az intézményi közgazdaságtant – a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét – mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdagsági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták – másnéven intézmények – sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet. Higgye el, kedves Olvasó, megéri útra kelni!

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-bara-hamori-intezmenyi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave