Ebben a fejezetben könyvünk központi fogalmáról, az intézményről lesz szó. Először megvizsgáljuk, mit értünk intézményeken, röviden szólunk a formális és az informális intézményekről, majd North értelmezését követve definiáljuk is őket (2.1. alfejezet). A fejezet ezután az intézmények kialakulását vizsgálja (többek között játékelméleti eszközökkel) (2.2. alfejezet), bemutatjuk, hogyan lehetnek egyszerre stabilak és változók, mennyire fontos társadalmi beágyazódásuk szempontjából a bizalom, valamint rávilágítunk arra a sokszínűségre is, mely kialakulásukat jellemzi. Az ezt követő rész (2.3. alfejezet) témája az intézmények változása. Társadalmi, technológiai és demográfiai okok vagy épp a globalizáció folyamatos kihívásokat jelentenek a fennálló intézményrendszer működésével szemben, újabb és újabb változásokat kényszerítve ki. A változásokat természetesen az egyének (csoportok, szervezetek) kezdeményezik, akik önérdeküket követve keresnek új megoldásokat, a megváltozott helyzethez jobban illő intézményi struktúrát. Az evolúciós változások logikája mellett szót ejtünk a szándékolt változásokról is. Olyan alapvető társadalomtudományi fogalmakkal is megismerkedhetünk, mint a pozitív visszacsatolási mechanizmusok, a járadékvadászat, az intézményi hiszterézis vagy az útfüggőség. A 2.4. alfejezet bemutatja a formális és az informális intézmények közötti fogalmi különbségeket, részletesen foglalkozik az informális intézmények meghatározásával.1