Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai


Az aprónyomtatványok szerepe a Mátyás-hagyományban

A 18. századi kalendáriumok nagyon hiányos, de mégis hatalmas anyagában több helyen találkozunk a Mátyás-hagyomány bizonyságával. Komáromi, kassai kalendáriumok említik az oroszlánok halálát Mátyás udvarában. Leírják, hogy amikor a király Bécsben váratlanul elhunyt, akkor a székesfehérvári (más változat szerint a budai) palotában Mátyás király kedvenc állatai, az oroszlánok hirtelen meghaltak. Pozsonyi, nagyszombati kalendáriumok a krónikák adatait említik az 1770–80-as években. Eddigi kutatásaink alapján a legfontosabbnak a Győri kalendárium Mátyás-mondáinak sorozatát tartjuk. A hiányosan fennmaradt kalendárium valószínűen az 1740-es évek közepétől közölte sorozatszerűen az anekdotákat, mondákat. Legrégebbről az 1749-ben megjelent, és 20., valamint 21. paragrafussal jelölt szövegeket ismerjük, továbbá a néhány évvel később, 1752-ben közzétett két utolsó anekdotát.1 Ekkor a Győri kalendáriumot

A Mátyás-hagyomány évszázadai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave