Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai


Egy Mátyás-színmű kapcsolata a néphagyománnyal

A Mátyás-hagyomány feltárása sokoldalúan és régóta áll a kutatások érdeklődési terében, de a gazdag szakirodalom mellőzte a színművek számbavételét.1 Azok az összesítő tanulmányok, amelyek a szomszédos népek hagyományára alapozzák az eredményeket, a magyar néphagyományt és közköltészetet kevéssé tették vizsgálatuk tárgyává.2 A Mátyás-drámák mindezek mögött még inkább háttérbe szorultak, bár nem azért, mintha nem volna ismerhető az idevonatkozó források sokasága.3 A Mátyás-drámákat a kutatás során az irodalmi szempontok szerint vizsgálták, és nem figyeltek annak folklórelemeire, ráadásul az összesítés itt sem mondható teljesnek – inkább a forrásfeltárás, mint az elemzés került előtérbe.4 Ennek egyik oka talán az lehet, hogy a híres történelmi személyiség köré fonódó tisztelet erősebb volt, mint a művek esztétikai értéke, így a néphagyomány és a Mátyás-drámák kapcsolata továbbra is a feltárásra váró feladatok között van.5

A Mátyás-hagyomány évszázadai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave