Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai

A TERMÉSZETFELETTI LÉNY LEGYŐZÉSE

A sokszínű Mátyás-hagyománynak van egy ága, amely elsősorban a ruszin folklórban maradt fenn, mely szerint Mátyás király egy természetfeletti lénnyel, a pogány király lányával áll harcban.1 A Pohan Divka (Pogan Divcska, Pogandivscsi) ellen vívott harc a ruszin folklór speciális része. Számos monda szól Pogan Divka embertelenségéről. Elmesélték, hogy minden embertől elvette a táplálékot, például a tehéntejet, és ordításával megsüketítette az alattvalókat, teljesíthetetlen kívánságokat követelt tőlük, és halállal büntette azt, aki nem tudta teljesíteni a parancsát. A közismert narratívum szerint sorra megölte a csizmadiákat, mert nem tudtak lábára illő csizmát szabni neki, de el nem árulta senkinek, hogy kicsiny madárlába van.2 A szörnytől való szabadulás vágya a folklórból jól érthető. A pogány lánnyal vívott harcról szól az Ungvár közelében lévő Voroncsovról (Kapuszög) származó rutén Mátyás-mese.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Történelem Néprajz

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero