Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai

Mátyás király, a nemzeti hős

Kutatásaim során rávilágítottam arra, hogy a Mátyás-hagyomány nem csupán magyar nyelven létezik, hanem a közép-európai országok többségében is megtalálható. Jellegzetessége, hogy minden nép saját fiának vallja, és a nevéhez kapcsolódó folklórt nem lehet egyetlen néphez kötni. Más oldalról, ha a műfajokat figyeljük, azt látjuk, hogy Mátyás király alakja megjelenik a hősénekekben, történeti énekekben, mondákban, mesékben, tréfás elbeszélésekben, anekdotákban és eredetmagyarázókban. Ez a sokféle műfaj nem élt egy időben és egy helyen. A különböző etnikumok egymástól eltérő hagyományt őriznek, egyik helyen a történeti énekek, másik helyen az anekdoták dominálnak. A különbségek ellenére a Mátyás-hagyomány olyan egysége a kelet-európai folklórnak, amelyből a térség etnikus kapcsolatára is fény derül.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Történelem Néprajz

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero