Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai

MÁTYÁS-HAGYOMÁNY A FELVILÁGOSODÁS IDEJÉN

A magyar és a szomszéd népek folklórjából ismert Mátyás-hagyomány feltárása sokoldalú. Eddig már jelentős összefoglaló kötetek és részleteket megvilágító tanulmányok láttak napvilágot.1 A bőséges szakirodalom számbavétele helyett a 20. század második felében általános gyakorlattá vált az elődök eredményeinek átvétele kritikai megközelítés nélkül. A hazai folklorisztika különösen a 20. század elején tárt fel új összefüggéseket, de azóta a filológiai kutatás megtorpant.2 Esetenként az új gyűjtések nyomán szövegközlések jelentek meg szép, értékes adatokkal,3 de elmaradt a sokszor megígért összefoglaló tanulmány. Különösen homály fedi a több évszázadon keresztül meglévő hagyomány változását, azt, hogy milyen jellegű volt a 17. vagy 18. századi Mátyás-hagyomány. A nagyon gazdag 19. századi, Mátyás királyról szóló folklór kialakulásának, fejlődésének bemutatása az előzmények ismerete nélkül elképzelhetetlen. Egyre fontosabb a történeti folklór művelése, és jelentőséget kell tulajdonítani minden forrásnak, mert az írásos feljegyzések, az irodalmi adatok segítenek megérteni a folklór felfedezése előtti szájhagyományt.4

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Történelem Néprajz

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero