Az előzőekben láttuk, hogy miként alakultak az egyes pártok képviselői profiljai. A következőkben arra a kérdésre keressük a választ – visszatérve a pártok után az egyes képviselőkhöz –, hogy milyen más (nem párt)szempontok alapján lehet a képviselőket csoportosítani. A kérdéssel alapvetően a folytonosság okait kutatjuk: milyen képviselői tulajdonságok tartják benn a képviselőket a parlamentben (pártjaik sikerén túlmutatóan), mi jelenti a képviselők erőforrásait? Három csoportot nevesítünk. a) Az amatőrök csoportját azok alkotják, akik csakis 1990-ben voltak parlamenti képviselők, sem előtte, sem utána nem szereztek mandátumot. Ők 249-en voltak. Joggal feltételezhető, hogy ők valamiképpen biztosan különböznek majd a többiektől. Oly sokszor használta ezt a kifejezést a szaktudomány és a politika is, érdemes tehát végre megnézni, hogy pontosan mit takar a fogalom. b) A kiesők csoportja tartalmazza az összes képviselőt, akik csak egyszer szolgáltak a parlamentben és utána kiestek, összesen 234 főt. c) Hosszan szolgálónak nevezzük azt a csoportot, amely 4 vagy több alkalommal szolgált, tehát körükben ott találjuk mindazokat, akik a leghosszabban vannak jelen az új magyar demokratikus parlamentben (a hatodik szolgálat azt az egyetlen képviselőt takarja, aki már 1990 előtt is volt egyszer parlamenti képviselő). A csoportok tulajdonságait foglalja össze a 31. táblázat.