Rainer M. János (szerk.)

A felügyelt (mozgás)tér

Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből


A licencátvétel és a nemzeti kutatás-fejlesztés konfliktusai

A nagyszabású hadsereg-fejlesztési programnak köszönhetően dinamikusan nőtt minden KGST-tagországban a katonai termelés, amelynek jelentős részét a szovjet licenctermékek tették ki. Magyarország esetében például az 1961–65 között előállított (illetve 1965 végéig legyártani tervezett) mintegy 14 milliárd Ft értékű hadiipari cikk 40%-a szakosított termék volt, a 4,7 milliárd Ft értékű exportból pedig 71%-kal részesedtek a specializált áruk. Az exportszállítások alapvetően javították a magyar haditermelés gazdaságosságát. A gyártott haditechnika 68%-a szovjet licenc alapján készült Magyarországon. Ez több vonatkozásban előnyösnek bizonyult: rövidebb idő alatt lehetett megkezdeni a sorozatgyártást, kevesebb szellemi ráfordítást vett igénybe, alacsonyabb fejlesztési költségekkel járt, és minthogy az egységes fegyverzeti rendszerbe illesztett eszközökről volt szó, nem adódtak értékesítési nehézségek sem. A hazai fejlesztéseknek összhangban kellett lenniük a civil ipar- és gazdaságfejlesztési célkitűzésekkel is, ezért főként a jármű- és a híradás-technikai fejlesztésre koncentráltak. A legfőbb probléma a kutatás-fejlesztési költségek megtérülése volt, mert rendkívül nehézkesnek bizonyult VSZ-szinten rendszeresíteni egy nem szovjet terméket. A magyar tervhivatal és a katonai vezetés ezért folyamatosan szorgalmazta, hogy a KGST Hadiipari Állandó Bizottság koordinálja a katonai célú kutatásokat és műszaki fejlesztést, a tagállamok dolgozzanak ki közös haditechnikai fejlesztési tervet. „Az egyes témák fejlesztésének vezető állama a Szovjetunió lenne, a fejlesztésben pedig a szakosítási határozatok alapján az arra kijelölt országok vennének részt. Az így koordinált fejlesztés eredményeként egy berendezés kidolgozása valósulna meg, melynek gyártása a szakosítási határozatnak megfelelően kerülne megszervezésre.” – szólt az Országos Tervhivatal érvelése.1

A felügyelt (mozgás)tér

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 420 3

Az egri Eszterházy Károly Főiskola újonnan alakult Történelemtudományi Doktori Iskolájának közleményei az iskola oktatóinak és (a jövőben) doktoranduszainak közös kutatási eredményeit teszi közzé. A sorozat első darabja – a „Magyarország története 1918-tól” program oktatóinak munkája – tematikus tanulmánykötet. A benne szereplő írások többsége a magyarországi szovjet típusú rendszer poszttotalitárius korszakával foglalkozik, és ahogy címe is sugallja, az állam és a társadalom interakcióinak jellegére fókuszál. A jobbára mikrotörténeti elemzések a felügyelet intézményeiről, ezek gyakorlatáról, illetve egyes társadalmi csoportok magatartásáról, stratégiáiról szólnak. Húsz évvel a történet lezárta után is folyik a vita a szovjet típusú rendszer jellegéről és mérlegéről. A sorozat első kötete ehhez szeretne hozzászólni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rainer-a-felugyelt-mozgaster//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave