Fóris Ágota, Bölcskei Andrea, Heltai János Imre (szerk.)

Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet


Szakirodalmi előzmények

A Nemzeti alaptantervek változására mindig is élénken reagált a névtani szakirodalom. Az első alaptanterv kidolgozását hosszú viták előzték meg, melyek a NAT 1995-ös közzétételét1 követően is folytatódtak, így az első NAT bevezetése 1998-ig váratott magára. Az e folyamatba bekapcsolódó cikkek elsődlegesen a névtan tanításának helyét keresték a tantervekben, tankönyvekben (Hoffmann 1994, Liszka 1997, Fercsik 1999), másfelől a nyelvtan tananyagban felmerülő névelméleti, rendszertani problémákat vetették fel (Balázs 1999, Hajdú 1999). Ez utóbbiak közül Hajdú Mihály tanulmánya azért kiemelendő, mert húsz évvel ezelőtti megállapításai a jelenlegi tantervi reform idején is aktuálisak: „A legelső és legfontosabb kérdés, amivel szembekerülünk az iskolai oktatásban, az a tulajdonnevek meghatározása, jelentéssel bíró szónevek esetében a közszavaktól való megkülönböztetése” (Hajdú 1999: 439). „A másik kérdés […] a szófaji rendszerbe való beillesztésük” (Hajdú 1999: 436).

Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 538 5

A tanulmánykötet a XXVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írott, lektorált változatát tartalmazza a „nyelv, kultúra, identitás” témaköréhez kapcsolódva; egyúttal betekintést nyújt az alkalmazott nyelvészet legújabb kutatási eredményeibe. A könyvben a szociolingvisztika és nyelvhasználat, az alkalmazott névtan és az alkalmazott nyelvtörténet területére eső tanulmányok olvashatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyelv-kultura-identitas-4-szociolingvisztika-nevtan-nyelvtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave