Berkő Péter (szerk.)

Betegségek megelőzése és korai felismerése


Tüdőtuberkulózis (tbc)

A tuberkulózis levegő útján terjedő, ragályos betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis (humán) vagy ritkábban a Mycobacterium bovis (szarvasmarha) baktérium okozhatja. A kórokozó kimutatása Robert Koch nevéhez fűződik. 1882. március 24-én a Német Élettani Társaságban tartott előadásában ismertette felfedezését és a nagy tudós emlékének tiszteletére az Egészségügyi Világszervezet ezt a napot a Tuberkulózis Világnapjának választotta. A betegség egyidős az emberiséggel. Kisebb közösségekben szedte áldozatait, majd a kapcsolatok kiszélesedésével a betegség tovább terjedt, egyre nagyobb népcsoportokat érintve. A XVIII. században, az urbanizáció, az iparosodással járó lakossági koncentrálódás, a városi nyomornegyedek kialakulásának következtében a betegség járványos méreteket öltött. A városi lakosság gyakorlatilag 100%-ban fertőződött a tbc-vel és minden negyedik ember emiatt a betegség miatt halt meg. A múlt század elején, az akkor 15 millió lakosú Magyarországon évente 60 ezer, többségében gyermek vagy fiatal felnőtt halt meg tuberkulózisban. A fertőző betegek száma 360 ezerre volt becsülhető. A megbetegedés és a rossz szociális helyzet közötti összefüggéseket igazolja, hogy az 1905. évi éhínséget, majd az első és a második világháború utáni időszakot a tbc miatti halálozási szám hirtelen emelkedése kísérte. A második világháború szétdúlta az egészségügyi hálózatot, a közegészségügyet, a fekvőbeteg-ellátó rendszert, a két világháború között kialakított tüdőbeteg-gondozókat. A tuberkulózis Magyarországon is népbetegség lett. Döntő fordulat a betegségre valóban hatásos gyógyszerek megjelenésével következett be (az 1940-es években a Streptomycin, az 1950-es években az izoniazid, az 1960-as években az etambutol, az 1970-es években a rifampicin). A tbc elleni harc megnyertnek látszott. Az addig gyógyíthatatlannak ítélt betegek meggyógyultak. A 60-as évek végére Magyarországon is az évenkénti új megbetegedések száma 100%ooo alá csökkent, az alá a határ alá, amely az Egészségügyi Világszervezet szerint egy népbetegség jelzője. (Incidencia: a tárgyévben nyilvántartásba vett új tbc-s betegek száma, 100 000 lakosra vonatkoztatva.) Az 1980-as évekre az incidencia 43%ooo-re csökkent. Országos viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megye tbc szempontjából a kifejezetten átfertőződött területek közé tartozik. A megbetegedések száma megyénkben évtizedeken át magasabb volt az országos átlagnál (az első hat között), és csak 2000-ben sikerült a betegség előfordulási gyakoriságát az országos átlag alá csökkenteni.

Betegségek megelőzése és korai felismerése

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 430 2

A könyv nagy szakmai jelentőséggel bíró kiadvány, mert egyaránt szól az átlagembernek és az egészségügy szakértőinek. Sokat tanulhat belőle a hétköznapi érdeklődő, de a többdiplomás szakorvos is, mivel könnyen olvasható, nyelvezete egyszerű, közérthető, ugyanakkor a szakmaiság magas színvonalát képviseli. A könyv a leggyakoribb betegségek szinte teljes palettáját fogja át. Szerzői között megtaláljuk az egyes orvosi szakterületek legkiemelkedőbb művelőit, akik gyakorló orvosként és elismert tudományos eredményeik alapján is megbecsült képviselői a gyógyító munkának. A betegségek megelőzése és korai felismerése döntő fontosságú az egészség megőrzésében és a gyógyításban. Igaz ugyan, hogy az orvostudomány napról napra új eredményekkel áll elő a betegségek okainak és eredményesebb gyógyításának kutatása területén, a legtöbbet mégis azzal tehetjük, ha odafigyelünk magunkra és egymásra, az árulkodó jelekre. A prevenció az orvosi ismeretek bővülésének és az elmúlt évek technikai fejlesztéseinek köszönhetően még sosem volt annyira aktuális, mint napjainkban. Fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A megelőzés esélyt ad. Esélyt az egészséges, hosszú életre, a gyors regenerálódásra. Emellett azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a betegségek korai felismerésével a súlyosabb, akár életveszélyes állapotok kialakulásának kockázatát lehet csökkenteni. Ezért mondjuk azt, hogy a betegségek korai felismerése az egészségmegőrzés másik legfontosabb kulcsa.

Hivatkozás: https://mersz.hu/berko-betegsegek-megelozese-es-korai-felismerese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave