A betegség megjelenésében genetikai tényezők is szerepet játszanak. Emellett szól a családi halmozódás, amely más atópiás betegségeknél is megfigyelhető. Attól függően, hogy az egyik, vagy mindkét szülő asztmás, a különböző felmérések változó mértékű magasabb előfordulási gyakoriságot írnak le a betegségben nem szenvedő szülők gyermekeihez viszonyítva. Az asztmások mintegy kétharmada az allergiás eredetű, úgynevezett extrinsic, kisebb hányaduk a nem allergiás, úgynevezett intrinsic típusba sorolható. A kiváltó allergének többféle módon csoportosíthatók. Megkülönböztethetők szezonális és a hatásukat változó mértékben, de csaknem egész évben kifejtő, perenniális allergének. Más szempontokat figyelembe véve elkülöníthetők a beteg belső környezetében („indoor”), illetve a külvilágban előforduló („outdoor”) allergének. A szezonális allergének fő képviselői a virágporszemcsék, a pollenek. Magyarországon három pollenszezon különíthető el: a kora tavaszi, a kora nyári és a késő nyári-őszi. A kora tavaszi szezonban az. úgynevezett barkás fák, főként a nyírfa, az éger és a mogyoró felelősök a tünetekért. Ez az időszak viszonylag rövid és a másik kettőhöz viszonyítva kevesebb beteget érint. A májusi-júniusi pollenszezon fő allergénjei a pázsitfű félék. Magyarországon az utóbbi 15–20 évben egyre fontosabbá válik az őszi gyomok, elsősorban a parlagfű és fekete üröm szerepe. Hatásukat augusztus eleje-közepétől egyes betegeknél akár október végéig, november elejéig, az őszi fagyok beálltáig is kifejtik. Az indoor allergének legfontosabb képviselői a háziporatka ürülékében található kétféle allergén, a háziporatka és a lisztatka. A hatásukat elsősorban magas páratartalom mellett fejtik ki, legnagyobb mennyiségben az ágy matracában, padlószőnyegben, vastagabb textíliákban, plüss játékokban, szabad polcon levő könyvekben fordulnak elő. Az állati szőrök közül a macska- és kutyaszőr szerepe emelhető ki, különösképpen olyan esetekben, amikor az állatokat lakáson belül tartják és közelebbi kontaktusban is állnak velük. Emellett a ló, valamint különböző hobbi és laboratóriumokban előforduló állatok (pl. tengeri malac) szőre is fontos allergén lehet. A penészgombák nedves, penészes helyiségekben, magas páratartalmú környezetben fejtik ki hatásukat.