Hargittai István

Eltemetett dicsőség

avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót


fejezet. Lev Landau – a zseni és Jevgenyij Lifsic – nem csak Landau tolla

Lev Davidovics Landau 1908. január 22-én született a mai Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, amely akkor Oroszországhoz tartozott. Édesapja, David L. Landau olajmérnök, édesanyja, Ljubov V. Landau (leánykori nevén Harkavi) szülész-nőgyógyász volt. Landau először otthon tanult, csak később adták iskolába; középiskolai tanulmányait tizennégy éves korában fejezte be. A bakui egyetemen tanult tovább, ahol a fizika–matematika és a kémia szakot is felvette, de az első év után leadta a kémiát. 1924-ben átment a Leningrádi Állami Egyetemre. Leningrádban híres professzorok tanítottak: például A. F. Joffe és D. Sz. Rozsgyesztvenszkij kísérleti fizikát, A. Fridman és Paul Ehrenfest elméleti fizikát. Fridmant főként a kozmológia érdekelte, Ehrenfest viszont még Landau érkezése előtt Hollandiába, Leidenbe költözött. Landau összebarátkozott hallgatótársaival, Artyem Alihanjannal és Dmitrij Ivanyenkóval, utóbbi nevezte el Daunak. Hamarosan más leendő „sztárok” is csatlakoztak a csoporthoz, többek között George Gamow.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 457 9

A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra emelkedése. Utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai–katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét. Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják: a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora. A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eddig szinte ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett. Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiemelkedőt alkottak. A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-eltemetett-dicsoseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave