Hargittai István

Eltemetett dicsőség

avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót

fejezet. Nyikolaj Szemjonov – Mr. Láncreakció

Nyikolaj Szemjonovval készítettem életem első interjúját. 1965 szeptemberében vettük fel, a Kossuth Rádió tudományos szerkesztőjének, Simonffy Gézának a felkérésére. A szerkesztő olyan riportert keresett, aki jártas a kémiában vagy a fizikában, és tud oroszul. Frissen szerzett moszkvai diplomámmal a zsebemben éppen akkor kezdtem dolgozni a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai-szerkezeti Kutatólaboratóriumában. Nem sokat töprengtem a feladaton. A tájékozatlan ember arroganciájával kerestem fel a Nobel-díjas tudóst szállodai szobájában – a munkásságáról bizony nem sokat tudtam, az interjúkészítésről pedig még kevesebbet. A rádió egy technikussal és akkora magnetofonnal indított útnak, amely közepes nagyságú bőröndnek is elment volna. Szerencsém volt, bár akkor még nem tudtam, hogy Szemjonov rutinos interjúalany és remek társalgó. Megmentette a beszélgetést. Harmincöt évvel később, amikor az összegyűjtött interjúimat tartalmazó Candid Science (Őszinte tudomány)-köteteket rendeztem sajtó alá, eszembe jutott a Szemjonov-interjú. Megvásároltam a rádió archívumából az eredeti tekercs másolatát, és a sorozat első kötetébe belevettem a beszélgetés angol fordítását.[1]

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 457 9

Művelődéstörténet

A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra emelkedése. Utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai–katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét. Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják: a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora. A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eddig szinte ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett. Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiemelkedőt alkottak. A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-eltemetett-dicsoseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero