Hargittai István

Eltemetett dicsőség

avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót


Néhány fontos dátum, 1914–1991

 
1914
Elkezdődik az első világháború; Szentpétervárt Petrográdra nevezik át.
1917. november 7.
A „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” – Vlagyimir Iljics Lenin kommunista forradalma.
1918
Véget ér az első világháború; Moszkva az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lesz (az Orosz Birodalomnak 1712 óta Szentpétervár volt a fővárosa).
1918–1921
Polgárháború a Szovjetunióban.
1921–1922
Éhínség a Volga mentén és Ukrajnában.
1922
Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a kommunista párt főtitkára.
1924
Lenin meghal; Petrográdot Leningrádra nevezik át.
1928–1932
Az első ötéves terv.
1925-től az 1930- as éveken át
Sztálin módszeresen eltávolítja riválisait a kommunista vezetésből, hogy megszilárdítsa a hatalmát.
1933
Adolf Hitler és a nácik hatalomra jutnak Németországban.
1933–1937
A második ötéves terv.
1936–1938
A nagy sztálini terror.
1938–1939
Lev Landau letartóztatása és bebörtönzése.
1938
A békéltetési politika betetőzéseként létrejön a müncheni egyezmény a francia és brit szövetség, valamint Németország és Olaszország között.
1938. december
Lavrentyij Berija lesz az NKVD parancsnoka.
1939. augusztus
Aláírják a német–szovjet megnemtámadási szerződést Moszkvában.
1939–1941
A nukleáris robbantás kezdeti szovjet kutatása az atommaghasadás felfedezését követően.
1939. szept. 1.
Megkezdődik a második világháború: Németország és a Szovjetunió egyszerre támadja meg Lengyelországot.
1939–1940
Háború Finnország és a Szovjetunió között.
1941. június 22.
Németország megtámadja a Szovjetuniót.
1941. ősz
A tudományos intézményeket Kazányba telepítik.
1942–1943
A sztálingrádi csata.
1943
A Szovjetunióban folytatódik a nukleáris robbantások vizsgálata.
1944. június 6.
D-nap (D-day): a nyugati szövetségesek megnyitják a második frontot.
1945. április
F. D. Roosevelt meghal; Harry Truman lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke; Hitler öngyilkosságot követ el.
1945. május
A második világháború véget ér Európában.
1945. július
Az első kísérleti atomrobbantás az Egyesült Államokban; potsdami konferencia Sztálin, Truman és Winston Churchill/Clement Attlee részvételével; Truman tájékoztatja Sztálint az amerikai atombomba sikeres kísérleti robbantásáról.
1945. augusztus
Hirosima és Nagaszaki; Japan megadja magát.
1945–1948
A Szovjetunió kiépíti a kelet-európai szatellitállamok rendszerét.
1946
A szovjet irányítók és tudósok a termonukleáris fegyverek fejlesztésének lehetőségéről tárgyalnak.
1949
Kommunista győzelem Kínában.
1949. aug. 29.
Az első szovjet nukleáris eszköz sikeres felrobbantása a szemipalatyinszki kísérleti telepen (Kelet-Kazahsztánban)
1950
Truman elnök döntése a hidrogénbomba-fejlesztésről.
1950–1953
A koreai háború.
1953
A szovjetunióbeli antiszemita kampány tetőzése; az „orvosügy”.
1953. március
Sztálin meghal.
1953. június
Berija letartóztatása, majd kivégzése.
1953. aug. 12.
Szovjet kísérleti nukleáris robbantás Szemipalatyinszkban; a felrobbantott eszközt a világ első hidrogénbombájának kiáltották ki, valójában „felerősített” hasadó bomba volt, némi fúziós komponenssel: a „szlojka” (leveles tészta) elrendezés szerint készült.
1953. szeptember
Nyikita Hruscsov lesz a kommunista párt főtitkára.
1955
Nyikolaj Bulganyin váltja Georgij Malenkovot a miniszterelnöki székben; 1958 márciusáig marad miniszterelnök.
1955
Hruscsov és Nyikolaj Bulganyin látogatást tesz Nagy-Britanniában, ahová elkíséri őket Igor Kurcsatov, az első számú szovjet nukleáris tudós.
1955. nov. 22.
Az első szovjet kísérleti hidrogénbomba-robbantás Szemipalatyinszkban, amelyben a sugárzásos berobbantást alkalmazták.
1956. február
Hruscsov az SZKP XX. Kongresszusán titkos beszédben leplezi le Sztálin bűneit.
1956
Az első szovjet Nobel-díj: Nyikolaj Szemjonové, kémiából.
1956. október– november
Az 1956-os magyar forradalom és elfojtása szovjet katonai erővel.
1957. június
Hruscsov a régi vágású vezetők többségének eltávolításával megszilárdítja a hatalmát.
1957. október
Szputnyik.
1958. március
Hruscsov magához ragadja a miniszterelnökséget, miközben megtartja az SZKP főtitkári pozícióját.
1958
Szovjet állampolgárokat tüntetnek ki Nobel-díjjal: Pavel Cserenkovot, Ilja Frankot és Igor Tammot fizikaival, Borisz Paszternakot irodalmival; Paszternakot megzsarolják, hogy utasítsa el a díjat.
1959
Hruscsov az Egyesült Államokba látogat.
1960
Lelövik az amerikai U–2 kémrepülőgépet.
1961
Jurij Gagarin, az első ember az űrben.
1961. október
Az SZKP XXII. Kongresszusa; Sztálin holttestét eltávolítják a Mauzóleumból.
1961. október 30.
Szovjet hidrogénbomba-robbantás a Novaja Zemlja-i kísérleti telepen; a világ legnagyobb hatóerejű (50 megatonnás) atomfegyverét „Cár-bomba”-ként is emlegetik.
1962
Lev Landau tragikus autóbaleset áldozata lesz; Nobel-díjat kap.
1962
A kubai rakétaválság.
1963
Aláírják a részleges atomcsend-egyezményt.
1964
Hruscsovot eltávolítják a hatalomból; Leonyid Brezsnyev az új szovjet vezető.
1964
Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov megosztott Nobel-díjat kap Charles Townesszal a kvantumelektronika terén folytatott munkájáért, amely a mézer és a lézer felfedezéséhez vezetett.
1968. július
Atomsorompó-egyezmény az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között.
1968. augusztus
A szovjet csapatok a Varsói Szerződés más egységeivel együtt megtámadják Csehszlovákiát, hogy elfojtsák a demokratizálódást.
1970
Alekszandr Szolzsenyicin kapja az irodalmi Nobel-díjat.
1972
Tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról (Strategic Arms Limitation Talks, SALT).
1974
Szolzsenyicint kiutasítják a Szovjetunióból.
1975
Andrej Szaharovnak ítélik a Nobel-békedíjat, amelyet második felesége, Jelena Bonner vesz át, mert Szaharovot nem engedik ki az országból.
1978
Pjotr Kapica Nobel-díjat kap.
1979. június
Brezsnyev és Jimmy Carter aláírja SALT–2 megállapodást (bár később nem ratifikálják).
1979. december
A Szovjetunió megkezdi az afganisztáni háborút.
1980. január
Szaharovot Gorkijba száműzik.
1980
Számos demokratikus ország bojkottálja a moszkvai nyári olimpiát.
1981
Hadiállapot Lengyelországban; a Szolidaritás mozgalom betiltása.
1982
Brezsnyev meghal; az új pártfőtitkár a korábbi KGB-elnök, Jurij Andropov.
1983
A szovjetek lelőnek egy sugárhajtású koreai utasszállító repülőgépet; Ronald Reagan amerikai elnök „ördögi birodalom”-nak nevezi a Szovjetuniót; bejelenti a stratégiai védelmi kezdeményezést (Strategic Defense Initiative, SDL).
1984
Andropov meghal; Konsztantyin Csernyenko az új szovjet partfőtitkár.
1985. március
Csernyenko meghal; Mihail Gorbacsov az új szovjet pártfőtitkár.
1985. november
Gorbacsov–Reagan-csúcstalálkozó Genfben.
1986. április
Nukleáris baleset Csernobilban.
1986. október
Gorbacsov–Reagan-csúcstalálkozó Reykjavíkban.
1986. december
Szaharov száműzetése véget ér, visszatér Moszkvába.
1987
Gorbacsov–Reagan-csúcstalálkozó; aláírják a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződését (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, INF).
1989
A Szovjetunió kivonul Afganisztánból; Népi Küldöttek Kongresszusa Moszkvában; a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása.
1990
Németország újraegyesítése.
1991. augusztus
Az antidemokratikus puccs kudarca Moszkvában.
1991
A Szovjetunió összeomlása; független Oroszország és további tizennégy független köztársaság alakul; Leningrádot átnevezik Szentpétervárrá (de a környező tartomány megtartja a Leningrádi Körzet elnevezést).
 


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 457 9

A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra emelkedése. Utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai–katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét. Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják: a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora. A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eddig szinte ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett. Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiemelkedőt alkottak. A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-eltemetett-dicsoseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave