Eltemetett dicsőség
avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót
Néhány fontos dátum, 1914–1991
1914 | Elkezdődik az első világháború; Szentpétervárt Petrográdra nevezik át. |
1917. november 7. |
A „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” – Vlagyimir Iljics Lenin kommunista forradalma. |
1918 | Véget ér az első világháború; Moszkva az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lesz (az Orosz Birodalomnak 1712 óta Szentpétervár volt a fővárosa). |
1918–1921 |
Polgárháború a Szovjetunióban. |
1921–1922 |
Éhínség a Volga mentén és Ukrajnában. |
1922 | Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a kommunista párt főtitkára. |
1924 | Lenin meghal; Petrográdot Leningrádra nevezik át. |
1928–1932 |
Az első ötéves terv. |
1925-től az 1930- as éveken át | Sztálin módszeresen eltávolítja riválisait a kommunista vezetésből, hogy megszilárdítsa a hatalmát. |
1933 | Adolf Hitler és a nácik hatalomra jutnak Németországban. |
1933–1937 |
A második ötéves terv. |
1936–1938 |
A nagy sztálini terror. |
1938–1939 |
Lev Landau letartóztatása és bebörtönzése. |
1938 | A békéltetési politika betetőzéseként létrejön a müncheni egyezmény a francia és brit szövetség, valamint Németország és Olaszország között. |
1938. december |
Lavrentyij Berija lesz az NKVD parancsnoka. |
1939. augusztus |
Aláírják a német–szovjet megnemtámadási szerződést Moszkvában. |
1939–1941 |
A nukleáris robbantás kezdeti szovjet kutatása az atommaghasadás felfedezését követően. |
1939. szept. 1. |
Megkezdődik a második világháború: Németország és a Szovjetunió egyszerre támadja meg Lengyelországot. |
1939–1940 |
Háború Finnország és a Szovjetunió között. |
1941. június 22. | Németország megtámadja a Szovjetuniót. |
1941. ősz |
A tudományos intézményeket Kazányba telepítik. |
1942–1943 |
A sztálingrádi csata. |
1943 | A Szovjetunióban folytatódik a nukleáris robbantások vizsgálata. |
1944. június 6. | D-nap (D-day): a nyugati szövetségesek megnyitják a második frontot. |
1945. április |
F. D. Roosevelt meghal; Harry Truman lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke; Hitler öngyilkosságot követ el. |
1945. május |
A második világháború véget ér Európában. |
1945. július |
Az első kísérleti atomrobbantás az Egyesült Államokban; potsdami konferencia Sztálin, Truman és Winston Churchill/Clement Attlee részvételével; Truman tájékoztatja Sztálint az amerikai atombomba sikeres kísérleti robbantásáról. |
1945. augusztus |
Hirosima és Nagaszaki; Japan megadja magát. |
1945–1948 |
A Szovjetunió kiépíti a kelet-európai szatellitállamok rendszerét. |
1946 | A szovjet irányítók és tudósok a termonukleáris fegyverek fejlesztésének lehetőségéről tárgyalnak. |
1949 | Kommunista győzelem Kínában. |
1949. aug. 29. |
Az első szovjet nukleáris eszköz sikeres felrobbantása a szemipalatyinszki kísérleti telepen (Kelet-Kazahsztánban) |
1950 | Truman elnök döntése a hidrogénbomba-fejlesztésről. |
1950–1953 |
A koreai háború. |
1953 | A szovjetunióbeli antiszemita kampány tetőzése; az „orvosügy”. |
1953. március |
Sztálin meghal. |
1953. június |
Berija letartóztatása, majd kivégzése. |
1953. aug. 12. |
Szovjet kísérleti nukleáris robbantás Szemipalatyinszkban; a felrobbantott eszközt a világ első hidrogénbombájának kiáltották ki, valójában „felerősített” hasadó bomba volt, némi fúziós komponenssel: a „szlojka” (leveles tészta) elrendezés szerint készült. |
1953. szeptember |
Nyikita Hruscsov lesz a kommunista párt főtitkára. |
1955 | Nyikolaj Bulganyin váltja Georgij Malenkovot a miniszterelnöki székben; 1958 márciusáig marad miniszterelnök. |
1955 | Hruscsov és Nyikolaj Bulganyin látogatást tesz Nagy-Britanniában, ahová elkíséri őket Igor Kurcsatov, az első számú szovjet nukleáris tudós. |
1955. nov. 22. |
Az első szovjet kísérleti hidrogénbomba-robbantás Szemipalatyinszkban, amelyben a sugárzásos berobbantást alkalmazták. |
1956. február |
Hruscsov az SZKP XX. Kongresszusán titkos beszédben leplezi le Sztálin bűneit. |
1956 | Az első szovjet Nobel-díj: Nyikolaj Szemjonové, kémiából. |
1956. október– november | Az 1956-os magyar forradalom és elfojtása szovjet katonai erővel. |
1957. június |
Hruscsov a régi vágású vezetők többségének eltávolításával megszilárdítja a hatalmát. |
1957. október |
Szputnyik. |
1958. március | Hruscsov magához ragadja a miniszterelnökséget, miközben megtartja az SZKP főtitkári pozícióját. |
1958 | Szovjet állampolgárokat tüntetnek ki Nobel-díjjal: Pavel Cserenkovot, Ilja Frankot és Igor Tammot fizikaival, Borisz Paszternakot irodalmival; Paszternakot megzsarolják, hogy utasítsa el a díjat. |
1959 | Hruscsov az Egyesült Államokba látogat. |
1960 | Lelövik az amerikai U–2 kémrepülőgépet. |
1961 | Jurij Gagarin, az első ember az űrben. |
1961. október |
Az SZKP XXII. Kongresszusa; Sztálin holttestét eltávolítják a Mauzóleumból. |
1961. október 30. | Szovjet hidrogénbomba-robbantás a Novaja Zemlja-i kísérleti telepen; a világ legnagyobb hatóerejű (50 megatonnás) atomfegyverét „Cár-bomba”-ként is emlegetik. |
1962 | Lev Landau tragikus autóbaleset áldozata lesz; Nobel-díjat kap. |
1962 | A kubai rakétaválság. |
1963 | Aláírják a részleges atomcsend-egyezményt. |
1964 | Hruscsovot eltávolítják a hatalomból; Leonyid Brezsnyev az új szovjet vezető. |
1964 | Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov megosztott Nobel-díjat kap Charles Townesszal a kvantumelektronika terén folytatott munkájáért, amely a mézer és a lézer felfedezéséhez vezetett. |
1968. július |
Atomsorompó-egyezmény az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. |
1968. augusztus |
A szovjet csapatok a Varsói Szerződés más egységeivel együtt megtámadják Csehszlovákiát, hogy elfojtsák a demokratizálódást. |
1970 | Alekszandr Szolzsenyicin kapja az irodalmi Nobel-díjat. |
1972 | Tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról (Strategic Arms Limitation Talks, SALT). |
1974 | Szolzsenyicint kiutasítják a Szovjetunióból. |
1975 | Andrej Szaharovnak ítélik a Nobel-békedíjat, amelyet második felesége, Jelena Bonner vesz át, mert Szaharovot nem engedik ki az országból. |
1978 | Pjotr Kapica Nobel-díjat kap. |
1979. június |
Brezsnyev és Jimmy Carter aláírja SALT–2 megállapodást (bár később nem ratifikálják). |
1979. december |
A Szovjetunió megkezdi az afganisztáni háborút. |
1980. január |
Szaharovot Gorkijba száműzik. |
1980 | Számos demokratikus ország bojkottálja a moszkvai nyári olimpiát. |
1981 | Hadiállapot Lengyelországban; a Szolidaritás mozgalom betiltása. |
1982 | Brezsnyev meghal; az új pártfőtitkár a korábbi KGB-elnök, Jurij Andropov. |
1983 | A szovjetek lelőnek egy sugárhajtású koreai utasszállító repülőgépet; Ronald Reagan amerikai elnök „ördögi birodalom”-nak nevezi a Szovjetuniót; bejelenti a stratégiai védelmi kezdeményezést (Strategic Defense Initiative, SDL). |
1984 | Andropov meghal; Konsztantyin Csernyenko az új szovjet partfőtitkár. |
1985. március |
Csernyenko meghal; Mihail Gorbacsov az új szovjet pártfőtitkár. |
1985. november |
Gorbacsov–Reagan-csúcstalálkozó Genfben. |
1986. április |
Nukleáris baleset Csernobilban. |
1986. október |
Gorbacsov–Reagan-csúcstalálkozó Reykjavíkban. |
1986. december |
Szaharov száműzetése véget ér, visszatér Moszkvába. |
1987 | Gorbacsov–Reagan-csúcstalálkozó; aláírják a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződését (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, INF). |
1989 | A Szovjetunió kivonul Afganisztánból; Népi Küldöttek Kongresszusa Moszkvában; a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása. |
1990 | Németország újraegyesítése. |
1991. augusztus |
Az antidemokratikus puccs kudarca Moszkvában. |
1991 | A Szovjetunió összeomlása; független Oroszország és további tizennégy független köztársaság alakul; Leningrádot átnevezik Szentpétervárrá (de a környező tartomány megtartja a Leningrádi Körzet elnevezést). |
Tartalomjegyzék
- Eltemetett dicsőség avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót
- Impresszum
- Ajánlás
- Előszó a magyar kiadáshoz
- Előszó
- Bevezetés
- I. rész. Nukleáris fizikusok
- II. rész. Az alacsony hőmérsékletek fizikusai
- III. rész. Kémikusok és kémiai fizikusok
- 8. fejezet. Nyikolaj Szemjonov – Mr. Láncreakció
- 9. fejezet. Julij Hariton – a „Los Arzamas” igazgatója
- 10. fejezet. Borisz Belouszov és Anatolij Zsabotyinszkij – „lehetetlen” reakció
- 11. fejezet. Alekszandr Kitajgorodszkij – a rendhagyó szovjet tudós
- 12. fejezet. Alekszandr Nyeszmejanov – a briliáns szervező és szovjet udvaronc
- 8. fejezet. Nyikolaj Szemjonov – Mr. Láncreakció
- Utószó
- Köszönetnyilvánítás
- A kötetben szereplő személyek
- Néhány fontos dátum, 1914–1991
- Válogatott bibliográfia*
- Jegyzetek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 457 9
A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra emelkedése. Utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai–katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét.
Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják: a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora.
A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eddig szinte ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett.
Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiemelkedőt alkottak.
A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-eltemetett-dicsoseg//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero