Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár


Pak Csong Hi gazdaságpolitikája

Pak Csong Hi egy stagnáló, a gazdaság teljesítményével elégedetlenkedő országot vett át, amelynek elhibázott gazdasági stratégiája az importhelyettesítésre és az amerikai segélyekre épült, arra, hogy ez utóbbi fedezi a mindenkori költségvetési és külkereskedelmi hiányt. Ez az élősködő politika nyilván nem vezethet gazdasági fellendüléshez. A Pak-kormányzat első lépése egy stabilizációs program volt, amely megszüntette a költségvetési hiányt (1963–1964), leértékelte a vont (1964), felemelte a kamatlábat (1965), és javítottak az adóbehajtás hatékonyságán (1966). Kiterjesztették az exportpromóciót is. Pak Csong Hi a gazdasági teljesítmény növelését helyezte politikájának középpontjába, „a növekedés az első” stratégiát követve. Saját népszerűségét is igyekezett növelni, hogy ezzel is legitimálja katonai puccsal szerzett hatalmát. Ennél azonban fontosabb motivációt jelentett, hogy világosan felismerte a jó gazdasági teljesítmény politikai, stratégiai és nem utolsósorban katonai jelentőségét, hiszen a megosztott Korea a két világrendszer ütközőpontjában helyezkedett el. Megkönnyítette a felismerést, hogy Pak Csong Hi a Tokiói Katonai Akadémiára járt, márpedig a japán katonai vezetők és államférfiak már az első világháború idején felismerték, hogy a háborúkat végső soron a gazdasági potenciál dönti el.

A koreai rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave