Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár

Az Egyesült Államok és Korea egymásrautaltsága

Az Egyesült Államok nagyon nehezen fogadta el partnernek a puccsal hatalomra került Pak Csong Hit, de nem volt sok választásuk. Ők maguk nem támogatták az akciót, már csak Pak Csong Hi baloldali múltja miatt sem. Nagyon éles viták alakultak ki a két ország között gazdaságpolitikai kérdésekben is. Az egyik központi vitás kérdés a felülértékelt hvan–dollár árfolyam volt. Az amerikaiak fontosnak tartották, hogy leértékeljék a koreai valutát, ezzel is segítve az export növekedését. Bár a Pak-korszak exportvezérelt politikája jelentősen különbözött a Li-időszak importhelyettesítő irányától, az árfolyam kérdésében fennmaradtak a nézetkülönbségek az Egyesült Államokkal. Az új elnök, John F. Kennedy 1961 januárjában foglalta el hivatalát, de ez a váltás nem hozott lényeges változást a Koreával kapcsolatos politikában. Az amerikai Korea-politikában kulcsszerepet játszott Walt Whitman Rostow, az új elnökhelyettes nemzetbiztonsági tanácsadója, aki rendíthetetlen antikommunizmusáról volt ismert. Rostow megfelelő terepnek tartotta Koreát a sok szempontból keynesi elvek alapján kidolgozott „take off” elméletének alkalmazására. Miközben az Egyesült Államok az új Korea-politikán dolgozott, megtörtént a puccs. Samuel Berger lett az új amerikai követ, akivel Pak rendszeresen konzultált. Az amerikaiaknak végül el kellett fogadniuk Pak vezető szerepét, bár szorgalmazták a mielőbbi visszatérést a választási rendszerhez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

Gazdaság

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero