Ritoók Zsigmond

Pillantás az ókortudományba


Soktényezős korszak-monográfiák felé?

Más vonatkozásban is megfigyelhető változás. Az ókortudományban sokáig uralkodó történeti szemléletből következőleg az uralkodó tárgyalási mód a korszakokon átívelő, diakronikus mód volt: történelem, irodalomtörténet, vallástörténet, gazdaságtörténet stb. Ha valaki több terület egybefoglaló tárgyalására vállalkozott, azok rokon területek voltak (például költészet és filozófia). Ezért tekinthető jelentős vállalkozásnak – minden korlátja és fogyatkozása mellett is – az annak idején a Gondolat Kiadó által elindított sorozat, az Európa Nagy Korszakai, amelynek kötetei egy-egy korszakot minél több vonatkozásban igyekeztek bemutatni. Ilyen volt A görög kultúra aranykora című kötet (1968) több szerző tollából, mely az előzményeket is tárgyalva, tehát a diakróniától nem elszakadva minél több vonatkozásban törekedett bemutatni az egyes korok és természetesen főként a Kr. e. 5. század művelődését a gazdaságtörténettől a művészetekig. Hasonló célú, többszerzős görög és római művelődéstörténet jelent meg valamivel később az NDK-ban (1976) és máshol is. A régészetben egy-egy jelentős leletcsoport (temető, település) esetében – mint arról fentebb szó volt – ez ma már természetes. Talán az ókortudományban is a többszerzős korszak-monográfiáké a jövő, amelyek minden oldalról megvilágítanak egy-egy korszakot mint rendszert az anyagi életfeltételektől a mindennapi életfeltételek különféle vonatkozásain, az állam működésén, a politikai életen át a szellemi kultúráig.

Pillantás az ókortudományba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 572 9

A mű áttekinti, hogyan alakult az ókorral való tudományos igényű foglalkozás, az ókortudomány, a kezdetektől napjainkig az egyes korok vezéreszméivel kölcsönhatásban, hogyan fejlődtek ki és alakultak azután éppen e kölcsönhatás eredményeképpen az ókortudomány egyes résztudományai és azok módszerei, másfelől hogyan hatott maga is az egyes korok gondolkodására, s hogyan lett így az ókorral való tudományos foglalkozás az európai és a magyar művelődés szerves részévé. Tárgyalja a kérdést, hogy mi lehet az ókortudomány feladata ma, lehet-e még valami újat mondani annyi évszázad után is az ókorról.

Mindenkinek ajánljuk, akit érdekel az ókor története, aki kíváncsi arra, hogyan dolgoznak az ókor kutatói. Aki áttekintést szeretne kapni arról, milyen szakterületeket foglal magában az ókortudomány, aki tudni szeretné, „mire jó” a klasszika-filológia. Mit tehet hozzá az emberiség céljaihoz, gondolkodásmódjához, hogyan gazdagíthatja közös tudásunkat.

Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudósa.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ritook-betekintes-okortudomany//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave