Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Készülőben lévő új szabvány: ISO 37002 – Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos irányítási rendszer szabvány

Az ISO 37001 Antikorrupciós irányítási rendszerek című szabvány mellett újabb, compliance érintettségű ISO szabvány elkészítése van folyamatban, az ISO 37002 Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos irányítási rendszer (Whistleblowing Management Systems).1 Az új szabvány elkészítésének tervezett dátuma a 2021. év vége. A szabvány célja, hogy ne csak papíron, hanem ténylegesen is működő visszaélés-bejelentési rendszerek létrehozásában támogassa a vállalatokat. A jól működő visszaélés-bejelentési rendszer alapja, hogy a vállalat olyan módon működtesse azt, hogy a potenciális bejelentők (munkavállalók, üzleti partnerek stb.) megbízzanak a rendszer működésében, különös tekintettel az adatbiztonságra, anonimitásra és a bejelentővédelemre. A szabvány elkészítése fontos lépés lehet abban az irányba, hogy kialakuljon egy általánosan elfogadott módszertan arra vonatkozóan, hogy a vállalatok hogyan építhetik fel és tarthatják fenn a bejelentői bizalmat. Az ISO 37002 szabvány útmutatóul fog szolgálni a visszaélés-bejelentési rendszerek implementálása, menedzselése, értékelése, fenntartása és fejlesztése tekintetében. Ez a szabvány sem szektorspecifikus, valamint alkalmazható minden vállalatra, a kis- és középvállalatoktól kezdve a multinacionális vállalatokig. Az ISO 37002 alapelvei a bizalom, a részrehajlás-mentesség, és a védelem. A szabvány ezen alapelvek szem előtt tartása mellett határozza meg a visszaélés-bejelentések kezelésével kapcsolatos teendőket, az alábbi ciklus szerint:

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave