Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Vesztegetés és vesztegetés elfogadása

Rátérve az egyes, releváns törvényi rendelkezésekre, a Btk. 290. §-ában szabályozott vesztegetés tényállása a gazdasági életben jogtalan előnyt nyújtó személy büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét teremti meg, ezért röviden aktív gazdasági vesztegetésnek is szokás nevezni. Elkövetési körként a törvény a gazdálkodó szervezetet jelöli meg, ami a lehető legtágabb értelmezést igényli, tehát az általunk használt vállalatfogalomnak lényegében megfeleltethető. A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása, vagy legalábbis ennek ígérete. Az előny tipikusan készpénz (a köznyelvben: „kenőpénz”), de ha mégsem az, akkor is többnyire pénzben kifejezhető értékű dolog (értéktárgy), esetleg tartozás elengedése, egy üzlet megkötése stb. is lehet. Nem szűkíti le ugyanakkor a törvény az előny körét a vagyoni előny (haszon) kategóriájára, így az akár egzisztenciális természetű is lehet, vagy szexuális szolgáltatás nyújtásában is testet ölthet. Az előny jogtalansága azt jelenti, hogy annak biztosítását semmilyen jogszabály nem engedi meg, továbbá az az általános társadalmi/erkölcsi felfogás szerinti szokásos ajándék, meghívás stb. kategóriájába sem férhet bele. Utóbbi megítélése a büntetőeljárásban bírói mérlegelés tárgya. Így elképzelhető, hogy egy – az adott szakma általános elvárásaival, a vállalat prosperálásával stb. arányban álló – üzleti vacsorameghívás még nem tekinthető jogtalan előnynek, míg egy luxus wellness hétvégére szóló ajándékutalvány a szokásos udvariassági formákon már túlmutat, így annak átadása tényállásszerű elkövetési magatartást képezhet. Az átadás egyébként azt jelenti, hogy a jogtalan előny ténylegesen a címzett személy birtokába kerül, míg az ígéret a jövőbeli átadás kilátásba helyezését foglalja magában. A jogtalan előnyt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak kell adni vagy ígérni. A vesztegetés a jogtalan előny adásával vagy ígéretével befejezett, így kísérleti szakról legfeljebb akkor lehet beszélni, ha az írásban ígért előnyről szóló levél még nem jutott el a címzetthez. Az előkészületet – lévén szinte bizonyosan bizonyíthatatlan lenne – nem bünteti a törvény. A bűncselekmény tettese bárki lehet, de a gyakorlatban általában az adott gazdálkodó szervezettel gazdasági, kereskedelmi stb. kapcsolatban lévők szokták elkövetni. A bűncselekmény az alanyi oldalon szándékos, sőt célzatos elkövetést tételez fel: a jogtalan előnyt nem általánosságban kell hozzá adni vagy ígérni, hanem kifejezetten abból a célból, hogy a címzett a kötelességét megszegje. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy bármilyen, a címzett működési körébe eső ügyben átadott előny automatikusan megvalósítja a bűncselekményt. Ehhez minőségi többletként csatlakozik az az elkövető tudatát jellemző ismérv, hogy az előny azt a célt szolgálja, hogy a címzett működési körében olyan cselekményt valósítson meg, amely számára jogszabályban, munkaköri leírásban stb. tilalmazott. A Btk. 300/A. § (1) bekezdésében olvasható értelmező rendelkezés szerint továbbá kötelességszegésnek kell tekinteni a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is. Arra azonban – miután alanyi oldalon elhelyezkedő elemről van szó – egyik esetben sincs szükség, hogy a címzett a kötelességét ténylegesen megszegje, a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett, tehát a kötelesség megszegése csak a címzett felelősségét alapozhatja meg, a vesztegetés elkövetőjének a büntetendőségére ennek már nincsen kihatása. A bűncselekmény alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Ugyanakkor abban az esetben, ha a vesztegetést önálló intézkedésre jogosult személy (például csoportvezető, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottság tagja stb.) követi el, 1–5, illetve akár 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, valamint minősítő körülményt képez a bűnszövetség és az üzletszerű elkövetés is. A bűnszövetségről már esett szó, az üzletszerűség ugyanakkor a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja alapján, jelen esetben azt jelenti, hogy az elkövető lényegében állandó korrupciós kapcsolatot tart fenn egy vagy több személlyel, akiknek tehát rendszeresen nyújt kötelességszegés érdekében jogtalan előnyt.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave