Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Sikkasztás

A sikkasztás a jogtörténetben a lopásból vált önálló deliktummá. Attribútuma abban ragadható meg, hogy – szemben a lopással – itt elvételre nincs szükség, hiszen az idegen dolgot a sértett maga bocsátja az elkövető rendelkezésére, tehát rábízza. E körülmény nyilvánvalóan egyfajta bizalmi viszonyt feltételez az elkövető és a sértett között, a sikkasztó tehát ezzel a bizalommal él vissza. Ezen deliktum kapcsán a polgári jogi háttérnek még inkább perdöntő jelentősége lehet. A sikkasztás elkövetési tárgya tudniillik ugyanúgy az idegen dolog, miként a lopásé. Rábízni egy dolgot valakire ugyanakkor magánjogi értelemben két formában is lehet: vagy úgy, hogy a rábízás nyomán a dolog birtokába jutó személy a dolog tulajdonjogát is megszerzi, avagy enélkül. Előbbi esetben – tehát ha a rábízással érintett személy tulajdonossá válik – a sikkasztás megállapítása törvényileg kizárt, hiszen innentől kezdve a dolog nem tekinthető számára idegennek. Ilyenkor is megvalósulhat más bűncselekmény (például tartozás fedezetének elvonása), sikkasztás azonban nem. E deliktum tehát csupán akkor forog fenn, ha a rábízás hátteréül szolgáló polgári jogi szerződés olyan, amelynek révén a dolog tulajdonjoga nem száll át a rábízóról az elkövetőre. Így például szó lehet haszonbérleti szerződésről (Ptk. 6:349. §) vagy haszonkölcsön-szerződésről (Ptk. 6:357. §).1 Vállalkozási szerződés (Ptk. 6:238. §) keretében, de meghatározott rendeltetéssel – anyagvásárlásra – átvett pénzösszeg eltulajdonítása esetén a sikkasztás ugyancsak megvalósul.2 Lízingszerződésnél (Ptk. 6:409. §), amennyiben a lízingbeadó tulajdonjoga fennmarad, szintén felmerülhet a sikkasztás.3 Megvalósulhat továbbá sikkasztás a tulajdonjog fenntartásának kikötésével létrejött adásvételi szerződés (Ptk. 6:215. §) viszonylatában. Nem követhető el sikkasztás ugyanakkor olyan jogügyletek kapcsán, ahol a tulajdonjog átszállására kerül sor. Ilyenkor ugyanis a dolog már nem idegen az elkövető számára, így a sikkasztás nem válhat tényállásszerűvé. Így általában nem valósulhat meg sikkasztás a kölcsönszerződés (Ptk. 6:383. §) keretében felvett összegre, mert az főszabályként az átvevő tulajdonába megy át.4 Ha azonban a pénz szolgáltatására nem kölcsönügylet keretében, hanem célzott felhasználással kerül sor, annak jogtalan eltulajdonítása sikkasztást valósít meg.5

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave