Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Csalás

A csalás – a lopás mellett – a vagyon elleni deliktumok egyik archetípusa, azonban itt nem az elemibb, elvételi jellegű magatartásokat megvalósító cselekményekről van szó, hanem a passzív alanyok megtévesztését magukban foglaló, csalárd, a sértett „átejtését” célul kitűző magatartásokról. Az elkövetési tárgy itt a passzív alany maga, tehát az a személy, akit az elkövető – az elkövetési magatartás alkalmazásával – tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. A gyakorlatban természetesen a tévedésbe ejtésnek van jelentősége, azonban nem kizárható az sem, hogy az elkövető felismeri a sértett tőle függetlenül létrejött téves tudattartalmát, és őt, noha megtehetné, nem világosítja fel a valóságnak megfelelő adatokkal. Ezt az esetkört nevezzük tévedésben tartásnak. A csalás – szemben az eddig elemzett deliktumokkal – eredmény-bűncselekmény, befejezetten tehát csakis akkor állapítható meg, ha az elkövető magatartásával – ún. többszörös – okozati összefüggésben1 kár, tehát a bűncselekménnyel okozott vagyoni értékcsökkenés is bekövetkezik [Btk. 459. § (1) bekezdés 16. pont]. A csalás viszonylatában, az említetten túl, kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is [Btk. 373. § (7) bekezdés]. Így például, ha valaki egy konferenciatermet eleve azzal a szándékkal bérel ki, hogy a bérleti díjat nem fogja megfizetni – és erre a cég anyagi helyzete alapján reális esélye sincs –, megvalósul a csalás.2

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave