Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Szankciók a vállalati visszaélések joggyakorlatában

E fejezet befejező pontjában csupán vázlatpontszerűen kívánjuk összefoglalni, hogy a vállalati visszaélések milyen büntetőjogi (vagy szabálysértési jogi) szankciókat vonhatnak maguk után.1 Mielőtt ugyanakkor ezt megtennénk, szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a főszabály szerint ún. relatíve határozott szankciórendszer talaján álló magyar büntetőjogban a szankcionálás jogköre megoszlik a jogalkotó és a jogalkalmazó között. Előbbi, tehát a törvényhozó jogosult annak meghatározására, hogy mely cselekmények képezhetnek bűncselekményt, azok kapcsán milyen típusú szankció alkalmazható, továbbá az adott büntetés vagy intézkedés büntetési tételkeretét. Ezt követően a jogalkalmazó (általában a bíróság, kivételesen az ügyészség) jogosult az említett tételkereten belül a szankció konkrét mértékének a meghatározására. Mindezek alapján elmondható, hogy a legtöbb, büntetőjogi fenyegetettségű vállalati visszaélés kapcsán a legáltalánosabb büntetési neme a szabadságvesztés, amely kisebb súlyú cselekmények esetén 3 hónaptól 2 vagy akár 3 évig is terjedhet. A bíróság ezen enyhe esetekben, a Btk. 33. § (4) bekezdése alapján szabadságvesztés helyett ugyanakkor enyhébb büntetést, például elzárást, közérdekű munkát, pénzbüntetést stb. önállóan, a szabadságvesztés helyett is kiszabhat. Közepes súlyú bűncselekményeknél 1–5 évig, nagyobb tárgyi súlyú deliktumok vonatkozásában a 2–8 vagy az 5–10 évig terjedő szabadságvesztés kiszabása jöhet szóba (a felső határ azonban például speciális bűnismétlői kategóriák vagy bűnhalmazat esetén a másfélszeresére nőhet, míg bűnszervezeti elkövetés esetén meg is duplázódhat). Legfeljebb 2 évben megállapított tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a Btk. 85. § (1) bekezdése alapján e szankció végrehajtását 1–5 évig terjedő (de a kiszabott szabadságvesztésnél nem rövidebb) próbaidőre fel is függesztheti, ilyenkor az elítéltnek nem kell bevonulnia a büntetés-végrehajtási intézetbe, hanem szabadlábon maradhat.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave