Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


Bevezetés

A bűnözési félelem és a látencia témáit – a szerző érdeklődésén és munkáin túlmenően – az kapcsolja egymáshoz, hogy a kriminalitás ún. szubjektív hatásaival függnek össze. A félelem esetében ez nem is igényel magyarázatot. A rejtett bűnözés elméletileg az elkövetett, de a hatóság hivatalos tudomására nem jutott deliktumok összességét jelenti, tehát annak kiterjedése és összetétele objektív. Valójában azonban számos olyan cselekmény van, amelynek a büntetőjogi megítélése nem független a sértett tudatától. Ilyen a zaklatás, de még a súlyosabbak között is vannak olyan magatartások, amelyek kriminális jellege az áldozat megítélésén múlik. Példaképpen említhető az erőszakos közösülés. A szexualitás világában bizonyos erőszak belefér a felek által normálisnak tekintett viszonyba, az ellenállás pedig nem mindig komoly, a támadási szándék sem (kísérlet esetében). Ilyen esetekben a magánindítványtól függően minősül valami bűncselekménynek (Korinek 2004). De a közvádas ügyekben is van jelentősége a sértetti tudatnak, hiszen például a csalás tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást valósít meg, az viszont nyilvánvalóan a becsapott vagy becsapni szándékozott személy tudatán is múlik, hogy alkalmas-e az elkövető megnyilvánulása a hatás kiváltására. Lényeges kérdés, hogy amennyiben a sértett bűncselekményként éli meg a vele történteket, hajlandó-e erről a hatóságokat tájékoztatni, feljelentést tenni. Nyilvánvaló, hogy döntő mértékben ezen múlik az eljárás megindítása, azzal együtt az ügynek a hivatalos statisztikában való megjelenítése is. A rejtett bűnözést, illetőleg annak kutatását mindezen túlmenően az is összekapcsolja a szubjektív oldallal, hogy a hivatalos statisztikában meg nem jelenő deliktumok megragadása nem képzelhető el az emberek – mindenekelőtt a feljelentést nem tevő áldozatok – megkérdezése nélkül, így azután a megismerés közvetlenül már tudati visszatükröződések feltárásán keresztül valósul meg. A bűnözéstől való félelem és a rejtett bűnözés ilyen összefüggésének gyakorlati következménye, hogy a jelentősebb lakossági megkérdezések mindkét témára kitérnek. Mindazonáltal természetesen nem összemosható dolgokról van szó.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave