Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A fehérgalléros bűncselekmény és elkövetője

Sutherland meghatározását Adler és munkatársai (2002) annyiban nem tartották kielégítőnek, hogy társaságok éppúgy elkövethetnek fehérgalléros bűncselekményeket mint egyének. Szerintük „[…] a fehérgalléros bűnözés körébe tartozik minden olyan törvénysértés, melyet egy személy vagy egy csoport követ el egyébként megbecsült és törvényes foglalkozása vagy üzleti tevékenysége során” (Adler et al. 2002: 419). A szerzők érzékelhetően a társaságok által elkövetett bűnözésre helyezték a hangsúlyt. Fontos megállapításuk, hogy az egyének is zömmel nagyvállalatok, biztosítók, bankok, szervezetek „fedezéke mögül” követik el bűncselekményüket. Az egyének által elkövetett bűncselekményeket nyolc kategóriába sorolják, melyek az értékpapírokkal kapcsolatos bűncselekmények; a csalárd csőd; a kormányzatot megkárosító csalás; a fogyasztók megtévesztése; a biztosítási csalás; az adócsalás; a vesztegetés, a gazdasági és politikai korrupció; valamint a bennfentes kapcsolatokra épülő csalás. A társaságok bűncselekményei a szerzők szerint olyan büntetőjogilag értékelt cselekmények, amelyeket egy társaság egy vagy több alkalmazottja követ el, és amelyeket a társaság „számlájára írunk”, például az adócsalás és a környezetkárosítás. A társaságok büntetőjogi felelőssége megállapítható, különösen azokra a cselekedetekre nézve, amelyeket az igazgatótanács, valamelyik vezető tisztségviselő a társaság nevében engedélyez, megkövetel, végrehajt vagy eltűr. A szerzők példákat hoznak arra, hogy a törvények végrehajtása, a nyomozás, a vádemelés óriási nehézségekbe ütközik. Legtöbb esetben hatalmas, gyakorta multinacionális cégekről van szó, amelyek könyvelésének, tevékenységének áttekintése nagyon bonyolult, többféle szakértelmet kívánó és időigényes munka. Egy-egy eljárás több évig tart, a periratok mennyiségét tízezer oldalakban mérik, a költség horribilis nagyságúvá nőhet. Sokszor a felelős vagy felelősök megállapítása is rendkívül nehéz.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave