Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


Az informatikai bűncselekmények leggyakrabban előforduló formái és a tipikus elkövetési minták

Az utóbbi évtizedekben a informatikai devianciák mind szélesebb köre kriminalizálásának lehetünk tanúi. A nemzeti szabályozási rendszerek alapvetően két variáció közül választhatnak, ha a számítástechnikai rendszer és adatok védelmét kívánják biztosítani: az egyik, hogy önálló ágazati törvényeket alkotnak ennek a speciális területnek a szabályozására, amely biztosítja a büntetőeljárási együttműködést, a bizonyítékok szabályszerű rögzítését, megőrzését és bíróság előtti felhasználását – ilyen pl. az Egyesült Királyságban az 1990-ben hatályba lépett „számítógépes visszaélés törvény” (Computer Misuse Act). A másik megoldás, ha meglévő büntető kódexekbe iktatnak be önálló, a számítástechnikai rendszer és az adatok integritását védő tényállásokat – ez történt pl. Németországban 1986-ban a büntető törvénykönyv felülvizsgálata során. Hazánk az utóbbi kategóriába tartozik: még a korábbi, 1978-as Btk. gazdasági bűncselekmények fejezetébe elsőként (1994) a számítástechnikai csalás, majd a számítástechnikai rendszerbe való jogtalan behatolással, benn maradással, és a belépést lehetővé tevő technikai intézkedés kijátszásával kapcsolatos tényállások kerültek (2002). Ezek a bűncselekmények a PC-k, a személyi számítógépek elterjedésével nyertek teret, amikor a gépek tartalmát, azaz az általuk, bennük tárolt adathalmazt fürkészte ki az elkövető, és a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépésével vagy bennmaradásával másnak szándékosan kárt okozott. E bűncselekménytípusok előrevetítették azt a tendenciát, amely a gépek devalválódásával, ezzel párhuzamosan pedig az információ, az adathalmaz felértékelődésével mutat összefüggést.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave