Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A klasszikus korszak: 18–19. század

A polgári büntetőjog és büntető igazságszolgáltatás alapjait a felvilágosodás eszméi és az azokat a büntetőjog számára rendszerezetten megfogalmazó klasszikus büntetőjogi iskola – mindenekelőtt Beccaria (2012) műve – teremtették meg (ld. 2.2. fejezet). A büntetőhatalom és az egyén viszonyát garanciális alapon rendezni kívánó új elvek a korabeli középkorias igazságszolgáltatás neuralgikus pontjait (a kínzások, a kegyetlen és kiszámíthatatlan büntetések, a bírói önkény gyakorlatát) érintették. A klasszikus iskola gondolkodói a társadalmi szerződés, a hatalmi ágak megosztása és a humanizmus elveiből, illetve a felvilágosodás racionális, szabad akarattal rendelkező emberképéből vezették le a büntetőrendszer reformjának elvi és gyakorlati követelményeit. Rögzítették az egyént az állami büntetőhatalommal szemben védő garanciális szabályokat: a jogegyenlőség és a jogbiztonság (a kiszámítható írott jog) követelményét, a nullum crimen/nulla poena sine lege elveit, a bűncselekmények súlyához igazodó arányos büntetési rendszer és a retributív (osztó) igazságosság eszméjét, a kínzás, a kegyetlen büntetések és a halálbüntetés tilalmát (Szabó 2004). A büntetőhatalom jogállami kereteinek filozófiai-büntetőjogi megfogalmazása és a büntető-jogtudomány fellendülése fundamentális változásokat indított el; a 18. század végétől megkezdődött a büntetőjogok klasszikus elvek szerinti (újra)kodifikálása.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave