Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A kriminálpolitika posztszocialista társadalmi környezete

Míg a nyugati társadalmakban a II. világháborút követő időszak a kriminálpolitika és a jóléti szemlélet összefonódásával az ember- és társadalomtudományok, illetve a segítő szakmák felértékelődését (és ezzel a büntető igazságszolgáltatás reformját) hozta el, addig Magyarországon (és Közép-Kelet-Európában általában) éppen ellenkezőleg, az 1950-es években ezek diszkreditálódása történt meg. Magyarországon a Csemegi-kódex általános részét váltó 1950. évi Btá. formálisan is szakított a büntetőjogi legalitás elvével (Ligeti 2006b). A proletárdiktatúra időszakában a sztálinista büntetőpolitika elveinek átvételével a büntetőpolitika az osztályharc eszközévé degradálódott, egyben a direkt állami irányítás elsődleges formájává lépett elő. Az internálás, a kitelepítés és a halálbüntetés kiterjedt alkalmazása a politikai megtorlást szolgálta; egyes értékelések szerint a represszív intézkedések Magyarországon minden ötödik családot érintettek (Lőrincz 2009). A büntetőjog feladata lett az is, hogy közvetlen kényszerrel gyorsítsa a társadalomszerkezet radikális és erőszakos átalakítását. Az 1950-es évek közepére Magyarországon gyakorlatilag eltűnt a termelőeszköz-tulajdonosi réteg, a mezőgazdaságból élők aránya több mint felére csökkent, dinamikusan növekedett az elsőgenerációs, ingázó ipari munkásság (betanított munkások, szakmunkások, termelésirányítók stb.) létszáma (Gönczöl 1991). A gazdasági folyamatokat a teljes foglalkoztatottság (munkakényszer) és a tervgazdaság határozta meg. „A büntetőjog és alkalmazása töltötte be azt a reménytelen szerepet, hogy őre legyen a tervteljesítésnek, hogy biztosítsa a szocialista tudat kialakítását, az önkéntes munkafegyelem diadalra jutását.” (Király 1988: 15) A büntetőpolitika alapja az „a szovjet jogirodalomból (a büntető jogelméletben rejtező spekulatív kriminológiából) átvett tétel” volt, amely szerint „a bűnözés okai a kapitalista tudati maradványok” (Szabó 2003: 36), és amely így a szocializmus kiteljesedésével a bűnözés társadalmi feltételeinek megszűnését jósolta (vö. 11.5. fejezet). A büntető ítélkezésben az osztályhelyzet meghatározó volt, a Legfelsőbb Bíróság XX. sz. büntető elvi döntése 1959-ben például leszögezte, hogy „szocialista büntetőpolitikánk alapvető és következetes különbséget tesz egyfelől népi demokráciánk és dolgozó népünk tudatos ellenségei, az osztályellenségek, a huligánok, a deklasszált elemek, valamint a súlyosabb bűntetteket elkövető személyek, másfelől pedig a tárgyilag kisebb súlyú büntetendő cselekményt csupán alkalmilag s menthető indokból megvalósító, dolgozó osztályhelyzetű, megtévedtek között.” (id. Gönczöl 1991: 98)

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave